HÍREK
Végigjárta a szamárlétrát – Horváth Henrik
2016-06-09

Három új szakember került Teodoru Vaszilisz stábjába. Új erőnléti edző, kapusedző, valamint új pályaedző dolgozik felnőtt csapatunk mellett. Sorozat keretében mutattuk be őket.
Sorozatunk első részében Szabó András, erőnléti edzőnk, míg a másodikban, Andrusch József, kapusedzőnk mutatkozott be. A harmadik – befejező – részben Horváth Henrikkel ismerkedhetnek meg, aki az idei szezonban pályaedzőként dolgozik csapatunk mellett.
Szombathelyen, testnevelő tanárként végzett, majd a Testnevelési Egyetemen szerzett szakedzői diplomát, később, az UEFA A-liszenszes képzését is sikerrel abszolválta. Folyamatosan képezte magát, először Szombathelyen, majd a Vasasban vállalt munkát, kilenc éve került a kék-fehérek kötelékébe.
– Nem tegnap óta dolgozol az MTK Budapestben, milyen feladataid voltak idáig?
– Végigjártam a szamárlétrát. Annak idején még az U13-as csapatnál kezdtem, később voltam a tizennégy és a tizenöt évesek korosztályos edzője is. Öt évvel ezelőtt bízta rám klubigazgatónk, Domonyai Laci az utánpótlásunk budapesti szekciójának vezetését, ami a tizenkettő és a tizenöt év közötti, korosztályos csapatokat jelenti. Szoros együttműködésben dolgoztam az agárdi, Sándor Károly Labdarúgó Akadémia vezetőjével, edzőivel. Feladatom volt az edzők kiválasztása és irányítása, a csapatok és játékosok fejlődésének nyomon követése, valamint a szakmai munka összehangolása az MTK Budapest futballfilozófiájával, figyelembe véve felnőtt csapatunk játékát is. Emellett a tizenkét év alatti partnercsapatainkkal – régebben a Dalnoki Akadémiával, jelenleg pedig a Mészöly Focisulival – a kapcsolattartás, kiválasztás, szakmai együttműködés.
– Nem teljesen új számomra a felnőtt futball. A klub már segített abban, hogy Garami Józsi bácsi mellett – amikor még Ciki és Pölő voltak a pályaedzői – dolgozhattam, és mint harmadik edző tanulhattam a szakmát. Érdekesség, hogy pont a Cikitől és Pölötől lestem el, hogy kell a vezetőedző alá dolgozni. Ezt várom el magamtól is, hogy ilyen alázattal tudjam segíteni őt, ahogyan – annak idején – ők segítették mindenben Józsi bácsit. Nagy előny, hogy a játékosaink többségét ismerem az utánpótlásból, sőt többüknek edzője is voltam. Persze sok mindenben más a felnőtt, profi futball,mint a gyerekek, de az alap ugyanaz, dolgozni, edzést vezetni, bíztatni, szeretni, és irányítani kell, valamint nemcsak edzőnek lenni, hanem pedagógusnak is.
– Ki lesz az, aki átveszi a helyed?
– Mi az, amivel elégedett lennél az előttünk álló szezonban?
– Nehéz kérdés, de azt azonnal érzékeltem, hogy az egész stáb és a játékosok maximálisan megtesznek mindent a siker érdekében, hogy ez mire lesz elég, nem tudom megmondani. Én bizakodó vagyok. Kollégáimmal lendületes, pozitív csapatot alkotunk. Minden nap úgy megyek be, hogy segítsek a játékosoknak és Cikinek, hogy ők, holnap és azután még jobbak legyenek. Nem szeretek középpontban lenni, ott vagyok és csinálom a feladatom. Az a célom, hogy futballistáink napról-napra fejlődjenek, magabiztosabbak, jobbak, és eredményesebbek legyenek. Ha ez így lesz, akkor leszek elégedett a munkámmal.
Kapcsolódó cikkek














