HÍREK

Június 23-án ünnepeljük a Nemzetközi Olimpia Napot, amikor világszerte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-es megalakulására emlékeznek. A szervezet központjában, Lausanne-ban az elmúlt esztendőben ünnepséget is szerveztek az alapítás 125. évfordulója alkalmából.

1894. június 23-án alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), Pierre de Coubertin francia báró irányításával, ami a modernkori olimpiai mozgalom születésének a napja is egyben. A 16 alapító között szerepelt a magyar, egri reáliskolai igazgató Kemény Ferenc is, aki a hazai olimpiai mozgalom első úttörője, és a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára volt, az elnök Berzeviczy Albert mellett.

A NOB 1948. januárjában hagyta jóvá a Nemzetközi Olimpiai Nap ötletét, ami a szervezet megszületéséről emlékezik meg, s amely az olimpiai mozgalom egyfajta „születésnapja" is egyben.

A Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) a világon a hatodik nemzeti ötkarikás szervezetként alapították 1895. december 19-én. A NOB-nak ma 206 tagországa van.

Klubunk sportolói az olimpiákon 33 arany-, 28 ezüst- és 24 bronzérmet nyertek, s ezzel - ha lenne ilyen hivatalos statisztika - a nemzetek rangsorában az előkelő 33. helyen állnának!

*********************

Az MTK az egyetlen magyar egyesület, amelynek minden olimpián - amin ott volt Magyarország - szerepelt versenyzője!

Kakas Gyula tornász volt az MTK első olimpikonja, aki 1896-ban Athénban indult.

Az egyesület első női olimpikonja Szikora Ilona volt, aki 1952-ben Helsinkiben állt rajthoz atlétikában.

Az MTK első olimpiai bajnoka Halmay Zoltán, aki 1904-ben az 50 és 100 yardos gyorsúszásban lett aranyérmes.

*********************

Az MTK (Bp. Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) olimpiai bajnoki címet szerzett sportolói a nyári és a téli játékokon:

1904 Halmay Zoltán úszás - 100 yard gyors 

1904 Halmay Zoltán úszás - 50 yard gyors 

1908 Weisz Richárd birkózás - kötöttfogás, nehézsúly 

1932 Homonnai Márton vízilabda 

1932 Keserű Ferenc vízilabda 

1936 Brandi Jenő vízilabda 

1936 Hazai Kálmán vízilabda 

1936 Homonnai Márton vízilabda 

1948 Pataki Ferenc torna - műszabadgyakorlat 

1952 Antal Róbert vízilabda 

1952 Gerevich Aladár vívás - kard, csapat 

1952 Hidegkuti Nándor labdarúgás 

1952 Hódos Imre birkózás - kötöttfogás, légzsúly 

1952 Kovács Imre labdarúgás 

1952 Lantos Mihály labdarúgás 

1952 Palotás Péter labdarúgás 

1952 Papp László ökölvívás - nagyváltósúly1

1952 Rajcsányi László vívás - kard, csapat 

1952 Zakariás József labdarúgás 

1956 Gerevich Aladár vívás - kard 

1960 Gerevich Aladár vívás - kard 

1960 Horváth Zoltán vívás - kard, csapat 

1960 Parti János kajak-kenu - C1 1000 méter 

1960 Török Gyula ökölvívás - légsúly 

1964 Bárány Árpád vívás - párbajtőr, csapat 

1964 Gábor Tamás vívás - párbajtőr, csapat 

1964 Sákovicsné Dömölky Lídia vívás - tőr, csapat 

1968 Dunai Lajos labdarúgás 

1968 Sárközi István labdarúgás 

1968 Schmitt Pál vívás - párbajtőr, csapat 

1972 Schmitt Pál vívás - párbajtőr, csapat 

1976 Tordasi Ildikó vívás - tőr 

1980 Foltán László kajak-kenu - C2 500 méter 

2000 Storcz Botond kajak-kenu - K2 500 méter 

2000 Storcz Botond kajak-kenu - K4 500 méter 

2004 Kovács Katalin kajak-kenu - K2 500 méter 

2008 Kovács Katalin kajak-kenu - K2 500 méter 

2018 Liu Shaoang    rövidpályás gyorskorcsolya - 5000 méter, váltó 

2018 Liu Shaolin Sándor rövidpályás gyorskorcsolya - 5000 méter, v 

*********************

Egy érdekesség: az MTK első elnöke, nagybudafalvi Vermes Lajos indítványára 1880-ban megszervezték az első palicsi olimpiai játékokat, 16 évvel azelőtt, hogy Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Athénban megrendezték  az első újkori olimpiát. A "Palicsi Olimpia Játékok" ötlete 1876-ban született. 

1880 és 1914 között rendszeresen tartottak sportjátékokat a Szabadka melletti Palicson. Sor került versenyekre több száz résztvevővel  gyaloglásban, kerékpározásban, birkózásban, vívásban és teniszezésben. A palicsi játékokat 1885-ben az akkori sportújság, a Herkules hasábjain nevezték el „magyar Olympiának”.

*********************

Emlékezzünk meg az ötkarikás játékokon kiválóan szerepelt labdarúgóinkról:

A magyar labdarúgó válogatott három alkalommal, 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban lett aranyérmes az ötkarikás játékokon. A három tornán összesen 45 futballistánk lett olimpiai bajnok:

1952: Budai László, Bozsik József, Buzánszky Jenő, Csordás Lajos, Czibor Zoltán, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Zakariás József - SEBES GUSZTÁV

1964: Bene Ferenc, Csernai Tibor, Farkas János, Gelei József, Ihász Kálmán, Katona Sándor, Komora Imre, Novák Dezső, Nógrádi Ferenc, Orbán Árpád, Palotai Károly, Szentmihályi Antal, Szepesi Gusztáv, Varga Zoltán - DR. LAKAT KÁROLY

1968: Básti István, Fatér Károly, Fazekas László, Dunai Antal, Dunai Lajos, Juhász István, Keglovich László, Kocsis Lajos, Menczel Iván, Nagy László, Noskó Ernő, Novák Dezső, Páncsics Miklós, Sárközi István, Szalay Miklós, Szarka Zoltán, Szűcs Lajos - DR. LAKAT KÁROLY

Labdarúgó csapatunk tagjai közül heten voltak tagjai az aranyérmes magyar együtteseknek - 1952-ben, Helsinkiben Hidegkuti Nándor, Kovács Imre, Lantos Mihály, Palotás Péter, Zakariás József, míg 1968-ban Mexikóvárosban Dunai Lajos és Sárközi István.

Csapatunk egykori kapusa, GELEI JÓZSEF a világ legidősebb olimpiai bajnok futball kapusa, és a negyedik legidősebb olimpiai bajnok labdarúgója! Június 29-én lesz 87 esztendős... 

A három olimpiai bajnoki címen kívül egy ezüst (1972 - München), és egy bronzérmet (1960 - Róma) szereztek, s 1912-ben Stockholmban 5. helyezettek, egyben vigaszdíj győztesek lettek futballistáink.