HÍREK

Jegyvásárlás ITT!

Jelen:

Az FTC és a DVSC elleni bajnokik után a DVTK lesz csapatunk ellenfele a Fizz Liga 3. fordulójában.

A nyár óta újra Vladimir Radenkovic irányításával készülő gárda a felkészülés során hat előkészületi találkozót játszott, sorrendben az Eger SE (5-0), a Maccabi Haifa (3-1), az SV Ried (1-1), az Artis Brno (0-2) és az FC Kosice (1-1) ellen.

A miskolci alakulat a bajnokság első két körében egy pontot gyűjtött, az Újpest FC otthonában elszenvedett 3-1-es vereség után hazai pályán kétgólos előnyről játszottak 2-2-es döntetlent a ZTE FC ellen. A három góljukat három játékos, Ivan Saponjic, Demeter Milán és Rudi Pozeg Vancas szerezte.

Az augusztus 31-ig tartó átigazolási időszakban már eddig is komoly változások voltak a keretben. Miskolcra szerződött Anderson Esiti, Kecskés Ákos, Megyeri Gábor, Mucsányi Márk, Ante Roguljic, Sajbán Máté, Ivan Saponjics és Tamás Márk, míg kölcsönbe érkezett Babos Bence, Babós Levente és Mucsányi Miron a kölcsönjátéka után visszatérő Bokros Szilárd mellett.

Végleg távozott a klubtól Benkő Péter, Csatári Gergő, Bozsidar Csorbadzsijszki, Braniszlav Danilovics, Bright Edomwonyi, Fekete Vince, Ferencsik Bálint, Kállai Kevin, Kállai Zalán, Vlagyiszlav Klimovics, Artem Odincov, Szalai Bence, Uros Drezgics, Huszár Marcell, Marko Rakonjac, Simon Barnabás, Skribek Alen és Varga Zétény, míg kölcsönbe került Kristóf Márk, Lajcsik Vencel, Szamosi Ádám és Christ Tiéhi.

Az Új Hidegkuti Nándor Stadionban szombaton 17:45-kor kezdődő mérkőzést az M4 Sport közvetíti élőben!

A Diósgyőri VTK-val az NB I-ben és az NB II-ben is mérkőztünk:

Az NB I-ben 100 mérkőzést játszott a két csapat egymás ellen. Az örökmérleg csapatunk fölényét mutatja, 52 győzelmünk mellett ugyanis 26 döntetlen született, míg a DVTK 22 alkalommal tudott diadalmaskodni. 

Az előző szezonban kétszer is legyőztük aktuális ellenfelünket, előbb Miskolcon 2-0-ra, majd az Új Hidegkuti Nándor Stadionban 4-0-ra. Az eddigi utolsó összecsapást a DVTK nyerte Miskolcon, az utolsó előtti fordulóban 2-1-re.

Hazai pályán 51 NB I-es mérkőzést játszottunk a Diósgyőrrel - 35-ször győztünk, 12 találkozó döntetlen lett, s 4 alkalommal szenvedtünk vereséget. Ez 76 %-os mutató.

A mérleg:

NB I:

100       52       26       22         194 - 103      182        (61 %)

NB II:

   4        3         0          1             8 - 6              9        (75 %)

ÖSSZESEN:

104     55      26        23         202 - 109       191        (61 %) 

- a megszerzett pontokat a ma használatos módon számoltuk.

A Diósgyőri VTK labdarúgásának múltja:

Az 1909-es  év végén kezdődtek meg Miskolcon  a vasgyári sportegyesület megalakításának előkészületei. Vanger Vilmos elemi  iskolai tanító és egy öttagú bizottság arra kérte fel a vasmű igazgatóját, hogy járuljon hozzá egy, a futballal foglalkozó egyesület létrehozásához.

A Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Körét 115 éve, 1910. február 6-án alapították, a klub színe piros-fehér lett. Az első nem hivatalos futball mérkőzést a már rutinosnak számító Miskolci SE ellen vívták 1910. május 1-én. 

A vasgyáriak első alkalommal az 1912-1913-as pontvadászatba neveztek be, az Északi Kerület Miskolci alosztályába. A küzdelmeket meg is nyerték, így már az első próbálkozás után kerületi döntőt játszhattak a kassai alosztály győztesével, a Kassai AC-val, ám itt már nem sikerült diadalmaskodni. Sikerült viszont a következő évtizedekben. A diósgyőriek ugyanis az 1937-ig tartó időszakban nem kevesebbszer, mint tizenhárom alkalommal hódították el az elsőséget a kerületben. 

A harmincas évek végén az MLSZ létrehozta a Nemzeti Bajnokságot, így az volt a tét, hogy aki megnyeri a sorozatot, az bekerül a legjobb csapatok közé. Ez volt a nagy álom a DVTK számára is, ám 1936-ban a Szombathelyi MÁV, 1937-ben pedig a Pécsi VSK legyőzése után a Győri ETO ütötte el a Diósgyőrt az NB I-be jutástól…

A diósgyőriek számára az volt a cél, hogy bejussanak a Nemzeti Bajnokság legjobb csapatai közé. Ez nem ment egyszerűen. Aztán váratlan dolog történt. A Bocskai tönkrement, a mi csapatunkat  politikai okok miatt kizárták a bajnokságból, és a megüresedett helyekre többek között a diósgyőri gárdát kérték fel, s ők természetesen boldogan mondtak igent. 

Az első élvonalbeli szerepléskor 1940-1941-ben, az akkor már DIMÁVAG néven szereplő, és piros-kék színeket viselő diósgyőriek a Ferencváros idegenbeli legyőzésével tették le névjegyüket. A második világháború végéig a diósgyőriek az első osztályban harcoltak, de a háború viharai utáni pontvadászatban búcsút intettek az élvonalnak. A feljutás négy év NB II-es szereplés után sikerült, az akkor már Diósgyőri Vasas néven szereplő csapat visszakerült az első osztályba.

Változatos évek következtek, hiszen a vasgyáriak többször is kiestek, de mindig szinte azonnal sikerült visszajutniok. A gárda klubszíne 1957-től újra piros-fehér lett. Sikeres esztendők jöttek, az ismét DVTK néven szereplő csapat az 1959-1960-as bajnokság végén a hatodik helyen végzett, és ezzel kiérdemelte a vidék legjobbja címet. A remek évet azonban keserű időszak  követte, a következő pontvadászatot ugyanis kieső helyen fejezték be.

A hatvanas-hetvenes években a diósgyőri labdarúgás a csúcsra ért. A DVTK kétszer megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát (1977, 1980), a bajnokságban bronzérmes helyen zárt, kiléphetett a nemzetközi porondra, s a különböző válogatottakban pedig sorra mutatkoznak be a vasgyári játékosok. Diósgyőrt ekkor úgy emlegették, mint a magyar labdarúgás fővárosát!

A nagyválogatottban öt diósgyőri játékos (Szántó, Salamon, Kutasi, Tatár, Borostyán) is bemutatkozott 1979-ben, pedig ez korábban csak hét (Berecz, Füzér, Károlyi, Dudás, Szigeti, Solymosi és Tamás), később pedig egy (Egressy) labdarúgónak sikerült. Az olimpiai együttes pedig teljesen a DVTK-ra épült. Szinte példátlan a magyar labdarúgás történetében, hogy egy válogatottban kilenc játékos szerepeljen egyetlen klubcsapatból. Márpedig a Lengyelország elleni diósgyőri olimpiai selejtezőn ez történt. 

A sikeres időszakot nehéz évek követték, a csapat folyamatosan a kiesés ellen harcolt, s végül az 1983-1984-es pontvadászat végén elérte a végzete. A DVTK tízévi NB I-es szereplés, és a klub legfényesebb korszaka után visszacsúszott a másodosztályba. Ez a diósgyőri futball talán legkeményebb korszaka, folyamatos pénzügyi nehézségekkel, megszűnésekkel, átalakulásokkal, és rengeteg személycserével. De minden nehézség közepette is hűségesen kitartott a gárda mellett a diósgyőri szurkolótábor. A Diósgyőr az 1984-ben történt kiesése után a 2004-ig eltelt húsz esztendőben mindössze öt évet játszott az élvonalban. 

2000-ben összeomlott minden, másfél év múlva a gazdasági társaság csődbe ment, a csapat pedig kiesett, majd megszűnt. A szurkolók azonban nem hagyták elveszni a diósgyőri labdarúgást és a hetedosztályban DVTK néven elindítottak egy csapatot. Szólt az induló, visszatértek a régi címerhez és az első találkozót kétezren(!) tekintették meg. A Borsod Volán segítségével, és játékjogán néhány hónap múlva már a harmadosztályban szerepelhetettt a DVTK, de nem sikerült kiharcolni a feljutást. Időközben megalakult a DVTK Kft., amely telephelyet cserélt a bőcsi labdarúgócsapatot üzemeltető gazdasági társasággal, így a következő bajnokságnak 2001-2002-ben már az NBI/B-ben vágott neki a csapat. Ám hiába volt a sokszor 6-7 ezres nézőszám, ismét jöttek a jól ismert gondok és a Kft. tönkrement.

Ekkor egy újabb befektetői csoport létrehozta a DVTK 1910 Kft-t és a Monor jogán elindultak a másodosztályban, sőt 2003-2004-ben fel is jutottak az NB I-be, de ismét jött a szinte már menetrendszerű dolog, a gazdasági társaság a bajnokság alatt csődbement. A következő hónapok  több befektetőjelöltet, és hihetetlenül kusza állapotokat hoztak.

Előfordult, hogy két csapat edzett Diósgyőrben, a feljutást kiharcoló, de indulási joggal nem rendelkező, valamint az indulási jog birtokában lévő új formáció. Időközben ugyanis a Siófok FC Kft. Diósgyőrbe költözött, és DBFC, majd DVTK néven szerepelt. A vasgyári klub a centenárium évében kieső helyen végezve intett búcsút a legmagasabb osztálynak.

A második vonalbeli szereplés azonban csak egy esztendeig tartott, az együttes 2011-2012-ben újra az NB I-ben futballozott. A diősgyőriek az NB I-be történő visszakerülésük után folyamatosan tíz esztendőt töltöttek az első vonalban. 2021-ben azonban kiestek, de a Markentil Bank Liga 2022-2023-as bajnokságában az első helyen végeztek, s így visszajutottak az első osztályba.

A legtöbb élvonalbeli mérkőzést Salamon József (375), Oláh Ferenc (350), Görgei János (291) és Veréb György (287) játszotta.

A DVTK örök góllövőlistájának élén Horváth András (64), Oláh Ferenc (63), Borostyán Miháy (55) és Fazekas Zoltán (55) áll.

A klubnál az évtizedek során edzőként sok neves szakember megfordult - hogy csak néhányukat említsük: Teleki Pál, Csapkay Károly, Bodola Gyula, Bukovi Márton, Sebes Gusztáv, Preiner Kálmán, Szabó Géza, Palicskó Tibor, Csank János, Egervári Sándor. Közülük többen csapatunk játékosai, vagy edzői is voltak. A gárda kispadján Szabó Géza (214), Tomecskó József (86), Tornyi Barnabás (72) és Csapkay Károly (66) ült a legtöbbször.

A válogatottban több mint húsz olyan játékos lépett pályára, aki a DVTK színeiben is futballozott. 

A 115 éves klub színe piros-fehér, de története során évtizedekig játszott piros-kék szerelésben is. A DVTK címere néhányszor változott az évtizedek során, de 2006-tól újra az aranykeretes címert láthatjuk a mezeken.

Eddigi történelme során a DVTK egy alkalommal végzett dobogós helyen az NB I-ben, 1979-ben bronzérmes lett.

A Magyar Kupát 2-szer (1977, 1980) szerezte meg, s 1 alkalommal (2014) a Ligakupa is a diósgyőriekhez került.

Kiléphettek a nemzetközi kupa porondra is, játszottak a Közép-európai Kupa (KK), a Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK), az UEFA Kupa, az Intertotó Kupa és az Európa Liga mérkőzés sorozatokban is.

Az idei a 124. bajnokság a magyar futball első osztályában. A Diósgyőri VTK 58. szezonját tölti az NB I-ben, és ezzel a  magyar labdarúgó csapatok 109 gárdát "felvonultató" örökranglistáján a 8. helyet foglalja el.