HÍREK

Mindenféle okok miatt 1896-ban az MTK feloszlását sejtették különböző erők szóvivői. 1897-ben a klub 9 ezer koronával belépett a Millenáris pálya megmentésére alapult „Versenypálya Szövetség” részvényeseinek táborába. A remek sportdiplomáciai lépés következményeként kiemelkedő edzési lehetőséget kaptak az atléták és kerékpárosok.

Ugyanakkor a Millenárison folytatott tréningek során a sportolók jelentős hányada hívévé szegődött a BTC által felkarolt labdarúgásnak. A Kertész Sándor köré tömörülő mag 1897. február 28-ra ki is tűzte a labdarúgó-szakosztály megalapítását.

A klasszikus sportágakhoz ragaszkodó elnökség anyagiakra, és a klub által akkor még nem sportoltatott ifjúságra hivatkozva, elvetette a javaslatot. Erre a futball hívei, Kertésszel az élen, elkezdtek átszivárogni a BTC-be. A folyamat 1900-ban szakadáshoz vezetett: az ifjak kiváltak az egyesületből és megalapították a Budapesti Atlétikai Clubot. Az MTK tagsága 62-re zsugorodott.

A válságos helyzetben Heteés Antal került az elnöki, Sas Kálmán a titkári posztra. Módosították az alapszabályt (engedélyezték a labdarúgást, illetve a fiatalkorúak tagságát), megmentve az egyesületet. Felkérték Kertész Sándort a március 12-én alapított szakosztály vezetésére.

Innen a sztori már ismert, 1903-ban már bajnoki harmadik helyezés, 1904-ben magyar bajnoki cím.

Álljon itt memontóként az első MTK futballcsapat összeállítása: Révész Árpád – Auerbach Rezső, Weisz Ármin – Frank Imre, Roóz Imre, Ságody Ervin – Freund Henrik, Tausz Vilmos, Kertész Sándor, Herquet Rezső, Káldor Lipót.