HÍREK

1926-ban mutatkozott be az akkor induló profi élvonalban a Budai 33 színeiben. 1929-ben igazolt klubunk profi csapatába, a Hungária FC együttesébe, ahol 1940-ig játszott, annak feloszlatásáig. Összesen 232 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 97 gólt szerzett, 2 bajnoki címet nyert (1935-36, 1936-37) és egy Magyar Kupa győzelmet (1932). Az 1936-37-es győztes bajnoki idényben az év labdarúgója lett.

1929 és 1938 között 48 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 13 gólt szerzett. Tagja volt az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek, s ő lőtte az első magyar gólt vb döntőben. 1950-55 között a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára volt. Az MTK örökös bajnoka.

A második világháború után az újraszervezett MTK edzője volt az 1946-47-es idényben. 1950-ben a Kelenvölgy irányítójának nevezték ki. 1955-től 1956-ig állami edzőként a válogatott mellett tevékenykedett.

1957 januárjától az egyiptomi Al Ahly trénere, 1957 és 1959 között az Egyiptomi labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. Egyiptom rendezte az 1959-es Afrikai Nemzetek Kupája labdarúgó tornát, amit megnyert és ezzel kétszeres tornagyőztes lett.

1959 és 1962 között a Salgótarjáni BTC vezetőedzője volt. 1963-ban a Zalaegerszegi TE edzőjeként dolgozott, míg 1964-ben a Szolnoki MTE csapatáé. 1965-től 1967 decemberéig a Kecskeméti Dózsa vezetőedzői posztját töltötte be. Összesen 113 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon az NB I-ben.

Titkos minden idők egyik legkiválóbb magyar balszélsője volt. Többnyire alacsony vetélytársaival szemben már jó fizikai felépítésével, erőteljes alakjával feltűnt. Pompás fizikuma nagy gyorsasággal, lendülettel párosult. A labdát mindkét lábbal kitűnően kezelte. Gyakran ellenállhatatlanul futott el a szélen és nagyszerűen adott be. Ha tehette, határozottan tört kapura és igen veszélyesen, nagy erővel lőtt. A labdarúgó szélvészgyors elfutásai látványosságnak számítottak. Egy-két csellel becsapta védőjét, azután feltartóztathatatlanul robogott a labdával. Ha nem volt belül védőjátékos, egyenesen a kapu felé tartott. Ilyenkor futtából óriási erejű lövést zúdított kapura. Ha a helyzet úgy kívánta, a vonal mellett futott el és pontosan ívelt vagy lőtt beadással teremtett gólszerzési lehetőséget társai számára. A védőkkel bátran felvette a harcot. Nemigen lehetett elnyomni. Sokat mozgott, gyakran vezetett helycserés támadásokat. Annak idején kontinensünk legjobb balszélsői közé tartozott. Jobbszélen is válogatott szintű klasszisnak bizonyult. A magyar nemzeti csapatban 4 alkalommal ezen a helyen szerepelt. Legemlékezetesebb teljesítményét 1930. szeptember 21-én, az Ausztria elleni mérkőzésen (3:2) nyújtotta.

Nyolcvan évesen hunyt el, Budapesten a Farkasréti temetőben nyugszik (parcella, szakasz, sor, sír: Mozg., N/A, N/A, 877. fülke).