HÍREK

A sportsajtóban játékosként Kovács I néven szerepelt. Testvére Kovács II József is labdarúgó volt.

Volt olyan időszak a kék-fehéreknél, amikor négy(!) Kovács szerepelt a csapatban. Kovács I Imre és Kovács II József testvérek voltak, Kovács III Ferenc és Kovács IV István névrokonok. Sokszor a korabeli sportsajtó is "téves" római számmal jelölte őket. Egyszerre mind a négyen azonban csak egyetlen alkalommal léptek pályára.

Az MTK 92. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 412. játékosa.

1933 és 1945 között az OETL, a BSZKRT, a Tatabányai Bányász, és a Diósgyőri VTK futballistája volt. Csapatunkhoz 1945-ben került, ahol 363 mérkőzésen lépett pályára, és 37 gólt lőtt. 1959-ig játszott az MTK, Textiles, Bástya, Vörös Lobogó, majd újra MTK néven szereplő együttesben.                                                                                            

A három bajnoki cím (1951, 1953, 1957-1958) mellé hat ezüstérmet (1948-1949, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955, 1957 tavasz), és egy bronzérmet (1949-1950) szerzett. 1955-ben a Közép-európai Kupa győztes csapat tagja volt.

Az MTK Örökös Bajnoka!

1948 és 1952 között 8 alkalommal szerepelt a válogatottban, ebből 7-szer az Aranycsapatban, melynek 64 mérkőzésén 67 futballista lépett pályára. Érdekes, hogy a két Kovács testvér egy napon, 1948. május 23-án mutatkozott be a nemzeti tizenegyben, de mégsem egy csapatban futballoztak! Ugyanis ekkor egy napon (!) a magyar válogatott két hivatalos mérkőzést is játszott! József Tiranában a Balkán Kupában Albánia (0-0), míg Imre az Üllői úton Európa Kupa mérkőzésen Csehszlovákia ellen (2-1) futballozott.

1952-ben a Helsinkiben az olimpiai bajnok csapat tagja. Az 1954-es világbajnokságon kerettag volt, de nem lépett pályára, így, az akkori szabályok szerint nem vb ezüstérmes.

Visszavonulása után két évtizeden át eredményes edzői tevékenységet folytatott. A kék-fehér utánpótlásnál kezdte, majd 1962-től 1964-ig az MTK első csapatának edzője volt. Közép-európai Kupát nyertek (1963), és  Kupagyőztesek Európa Kupája  döntőig vezette az együttest - igaz, a KEK döntőre már Volentik Béla lett az edző. 1964-ben kapta meg labdarúgó szakedző diplomáját a TF-n. 

Szinte felsorolhatatlan, hogy hány gárdának volt a trénere: Központi Sport Iskola (1965 - 1965), Canal Suez - egyiptomi (1966 - 1967), Pécsi Dózsa (1968 - 1969), Székesfehérvári VT Vasas (1970 - 1971), Újpesti Dózsa (1971 - 1973), Salgótarjáni BTC (1973 - 1974), MTK(1974 - 1975), Pécsi MSC (1977 - 1978), Győri Rába ETO (1978 - 1981), Pécsi MSC (1981 - 1982), Pécsi MSC (1982 - 1983), Nyíregyházi VSSC (1983 - 1984). Az Újpesti Dózsa az ő irányításával nyert bajnokságot 1972-ben és 1973-ban is. A Pécsi MSC-vel 1978-ban MNK-döntős és csak hosszabbításban vesztettek a Ferencvárossal szemben.  

Összesen 497 NB I-es mérkőzésen dirigálta a csapatait.

Kovács Imre kiváló képességű, technikás, intelligens, nagyszerűen irányító, nemzetközi színvonalat elérő játékos volt. A kék-fehér csapat egykori karmestere a védekezésben is teljes mértékben helytállt. Leginkább a támadások pompás szervezésével tűnt ki. A mezőnyben ügyesen szerezte meg a labdát, fáradhatatlan szorgalommal vitte fel és ötletesen, pontosan osztogatott. Váratlan, erőteljes lövéseivel a kapura is veszélyt jelentett. Csupán gyorsasága ellen lehetett némi kifogást emelni. Sokoldalúságát dicséri, hogy hátvédként, fedezetként és támadóként is hasznos teljesítményt nyújtott. Balszerencséje, hogy a 101-szeres válogatott Bozsik József  kortársa volt. 

75 éves korában hunyt el.

A Zugligeti Szent Család Templom altemplomának urnatemetőjében nyugszik. Sírja, mint minden olimpiai bajnoké, védett, a Nemzeti Sírkert része.