HÍREK

Bukovi 1903. december 1-én született, ezt a hivatalos állami anyakönyvi kivonat igazolja - de több helyen is a téves 1903. december 10-i, és 1904. december 10-i adat újra és újra felbukkan!

Fia, Bukovi Gábor (1935) az MTK, a Bp. Vasas Izzó és a Tatabánya csapataiban játszott az NB I-ben, és 63 mérkőzésen 26 gólt szerzett. Kétszeres magyar bajnok az MTK-val. 1953-ban tagja volt az Európa-bajnok (UEFA-torna)  ifjúsági válogatottnak.

Bukovi Márton az Ékszerészek II. osztályú csapatában kezdett játszani 1920-ban. 1925-ben Olaszországba költözött, ahol az Alba Roma futballistája lett. Amikor hazánkban is bevezették a profizmust, hazajött. A Hungária FC néven szereplő MTK-t kereste meg először, de az akkori edző, Feldmann Gyula nem igazolta le. A Fradi azonban szerződtette, s 1926-tól 1933-ig volt a zöld-fehérek játékosa. A Ferencvárossal négy bajnoki címet  (1925-1926, 1926-1927, 1927-1928, 1931-1932), és három Magyar Kupát (1927, 1928, 1933) nyert. Tagja volt a Közép-európai Kupát megszerző gárdának is (1928).

Az FTC Örökös Bajnoka!

1933-ban Franciaországba ment, az FC Séte futballistája lett. 1934-ben francia bajnok és Francia Kupa győztes volt. Játékos pályafutását 1935-ben fejezte be.

A válogatottban 12 találkozón szerepelt, gólt nem szerzett, és csak egyszer cserélték le. 4 győzelem, 1 döntetlen és 7 vereség a mérlege.

Európa legképzettebb középfedezetei között tartották számon. Körültekintő, kulturált, ötletes és mégis energikus játékának olyan vonzereje volt, hogy hetenként sok ezer ember azért ment ki a pályára, hogy őt láthassa. Nem a szemfényvesztő csillogások, hanem az ésszerűség és a legmagasabb fokú játékintelligencia jellemezte. Kifogástalan fizikai adottságokkal és „szakmai" felkészültséggel rendelkezett. Európa-szerte hírneves taktikus, csapatának igazi karmestere volt. Lábbal és fejjel uralta az egész mezőnyt és szinte hadvezérként irányított.

Bukovi Márton edzőként is hatalmasat alkotott. 1935-től 1945-ig a Građanski Zagreb, majd 1945 és 1947 között a Dinamo Zagreb mestere volt. Két jugoszláv (1937, 1940) és két horvát bajnoki címet (1941, 1943) nyert együtteseivel.

1947-ben hazajött, és 1954-ig az MTK (Bp.Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) vezetőedzője volt. 1955-ben a Budapesti Dózsához távozott, majd 1956-1957-ben a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett. 8 mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot: 6 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség a mérlege, 17 szerzett és 6 kapott gól. 81,2%-os teljesítmény. A válogatottat ezt követően az ún. Válogató Bizottság vette át.

Bukovi visszatért az MTK-hoz, s 1957 és 1959 között ismét ő irányította azt a csapatot, amit újra MTK-nak hívtak. A Hungária körúton három bajnoki címet (1951, 1953, 1958), és egy Magyar Népköztársasági Kupát (1952) nyert az együttessel.

1960-ban újra régi gárdája, a Dinamo Zagreb edzője lett, majd haza jött, és 1962-1964 között a Diósgyőri VTK trénere volt. 1965-ben Görögországba szerződött az Olympiakos FC Pireushoz, ahol két éves ott tartózkodása alatt két görög bajnoki címet (1966, 1967) szerzett. Itt a segítője egykori kiváló játékosa, Lantos Mihály volt.

Bukovi Márton, az MTK fantasztikus tudású trénere "találta fel", s vezette be a 4-2-4-es felállást, amit aztán később szerte a világon alkalmaztak.

A nagy taktikus hírében álló edző hozta be az egyetemes labdarúgásába a hátravont középcsatár posztját, melyet Holics Ödön "talált ki" az 1920-as években, aztán Bukovi Márton és Sebes Gusztáv az MTK-ban és az Aranycsapatban fejlesztett tökéletesre. Kétségtelen tény, hogy akadt egy remek főszereplő hozzá: Hidegkuti Nándor. E felállás szerint a legendás Hidegkúti a korabeli középcsatárokkal ellentétben az ellenfél kapujától a megszokottnál jóval távolabb helyezkedett el, kivonva a kapu előteréből a középhátvédet, akinek üresen hagyott helyére viszont szabadon futhatott be Puskás vagy Kocsis.

1958-ban és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.

Ifjúsági labdarúgók edzése című könyve (1954) angol, lengyel, német, román és svéd nyelven is megjelent.

82 éves korában hunyt el, a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik.

A Magyar Futballmúlt Kegyeleti Társaság és az MTK beadvánnyal fordul a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz, hogy Bukovi Márton, a világ futballjának egyik legnagyobb edzője sírját nyilvánítsa védetté, hogy az a Nemzeti Sírkert része legyen.