HÍREK

Ezen a napon született Bíró Gyula, a mérnök futballista

2019-05-10

Ezen a napon született Bíró Gyula, a mérnök futballista

Bíró Gyula (Budapest, 1890. május 10. – Mexikóváros, 1951. június 13.) magyar válogatott labdarúgó, fedezet, csatár, edző.

A második világháború előtt elhagyta Európát és zsidó származása miatt Mexikóban telepedett le. 71 évesen Mexikóvárosban hunyt el. Hosszas kutatás után sikerült kideríteni halálának időpontját.

Az El Nacional mexikói napilap 1951. június 15-i számában rövid cikkben közölte: Bíró Gyula 1951. június 13-án hosszan tartó betegség után meghalt. Orth György a Buenos Aires-i magyarság lapjában 1953 februárjában így nyilatkozott a Mexikóban töltött időszakról: sokszor velünk volt Bíró Gyuszi is, az egykori válogatott jobbhalf. Szegény Bíró Gyuszi tavalyelőtt meghalt. Grósz Lajossal (a VAC, a Vívó és Atlétikai Club egykori hátvédje) mentem el a temetésére... Az időpontot családja is megerősítette. Ez azt jelenti, hogy a korábban ismert 1961. január 23-i halálozási dátuma téves, bár a legtöbb helyen még mindig ez az időpont szerepel..

Az MTK 7. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 47. játékosa.

Klubunkban kezdte pályafutását. 1905-ben 15 évesen került az első csapathoz, mint fedezet, de később csatár lett. Az ificsapatban kapus poszton is megfordult. 26 évesen vonult vissza. Az MTK-ban 1905 és 1917 között 135 mérkőzést játszott, és 17 gólt szerzett. Háromszoros bajnok (1907-1908, 1913-1914, 1916-1917), és háromszoros Magyar Kupa győztes (1910, 1911, 1912). A klubban szertárosként is tevékenykedett és a választmánynak is tagja volt.

Az MTK örökös bajnoka.

Utolsó itthon töltött futballista éveiben a Műegyetem FC színeit viselte.

A válogatottban 1906-ban Prágában, Csehország ellen (4-4) 16 éves és 5 hónapos korában mutatkozott be. Csak egy olyan játékos van (Horváth József - BTC), akik nála is fiatalabb volt (15 éves és 6 hónapos), amikor először szerepelt a nemzeti tizenegyben. A fiatalok rangsorában két MTK-játékos követi, az egyik legvakmerőbb kapus, Holits Ödön (16 éves, 186 napos), és a futballzseni, Orth György (16 éves, 188 napos).

A válogatottal részt vett az 1912-es stockholmi olimpián, és az 5. helyezést elért csapat tagja volt. 36 válogatott mérkőzésen 3 gólt szerzett.

Edzői karrierjét a német 1. FC Nürnberg csapatánál kezdte 1920-ban. Edzői pályafutását Lengyelországban folytatta. A lembergi Hasmonea, majd a krakkowi Makabbi trénere volt. Ezt követte első komoly edzői sikere, a Warta Poznannal kivívott bajnoki ezüstérem. Majd egy újabb olimpiai részvétel következett, 1924-ben a lengyel válogatott másodedzőjeként. Az olimpiai tornán azonban az első fordulóban súlyos, 5:0-s vereséggel kezdtek, és kiesett a csapat, éppen a magyarok ellen.

Németországban a Saarbrücken és a Hanau edzéseit irányította, majd következett az FC Liege. Ezt követően hosszabb időre a nagybányai Phoenix csapatához szerződött. (1932-1936) A Phoenix ekkor a román területi bajnokságban játszott. A nagybányiakkal az első évben feljebb lépett egy osztálynyit és a negyeddöntőig jutott a román kupában. Majd három egymást követő évben is megnyerték a második osztály küzdelmeit és harmadik nekifutásra az osztályozón is sikert arattak, a Phoenix feljutott az első ligába. A legmagasabb osztályban már Bíró nélkül szerepeltek a nagybányaiak. Mesterüknek zsidó származása miatt menekülnie kellett. Útja Dél-Amerikán keresztül Mexikóba vezetett, ahol véglegesen letelepedett.

Az 1930-as évek végén két mexikói együttes, az Atlético Marté és az Espana mestereként is tevékenykedett. A magyar csapatok mexikói túrái idején - már kívül a futballon, farmerként élve - sokat segített a labdarúgó küldöttségek ügyes-bajos dolgainak intézésében.

A magyar edző tanult szakmájában, mérnökként is tevékenykedett azokban az országokban, ahol megfordult.

Rendkívül jó állóképességgel rendelkező, ragyogó technikai tudású labdarúgó volt. Mértani pontossággal, rendkívül észszerűen, körültekintően és ötletesen játszott, "látott" a pályán. Magas fokú játékintelligencia, kifogástalan technika, kitűnő helyezkedés és okos erőbeosztás jellemezte a játékát. A védekezésben és a támadásban egyaránt nagyszerűen helyt állt. Szívesen szerepelt a csatársorban. Veszélyes, távoli lövéseivel gyakran meglepte a kapusokat.

Hogy mennyire nem feledték el itthon, íme, egy csekély irodalmi értékű versike a Nemzeti Sport 1929. január 29-i számából, abból az időből, amikor már régen külföldön tevékenykedett:

"Jobbhalf Bíró Gyuszi, Ki lehetne más? Nem érheti őt e helyen semmi támadás."

Már hét évtizede, hogy elhunyt. Mexikóvárosban nyugszik.

 

Kapcsolódó cikkek

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman