HÍREK

Ebben az évben írta ki a szövetség első ízben – angol mintára – a végig kieséses rendszerű Magyar Kupát. Valamennyi I. osztályú csapat nevezett, a II. osztályt hat csapat képviselte, de ott volt a rajtnál négy harmadosztályú együttes is. Örömmel vették négy meghatározó vidéki csapat indulását is. Elismerve képességeiket, nem kellett selejtezőket játszani és csak a kupa harmadik fordulójában kapcsolódtak be a küzdelmekbe.

A benevezett csapatokat egyébként az 1908-1909-es bajnokságban elért helyezéseik alapján csoportosították. Selejtezőt tartottak a III. osztályú csapatoknak, majd bekapcsolódtak a második vonal képviselői, később a vidék reprezentánsai. Csak a nyolc között lépett pályára az előző évi bajnokság első négy helyezettje.

A mérkőzés sorozat 1909. augusztus 13-án kezdődött. A trófea azonban csak 1923-ra készült el.

Voltak selejtező mérkőzések, osztályozó mérkőzések, 1.forduló és 2.forduló, minősítő mérkőzések, majd jöttek a közép mérkőzések: 

Magyar Athletikai Club – Litpgraphia Football Club 5:1

Budapesti Torna Club – Törekvés Sport Egylet 2:2, 3:2

Ferencvárosi Torna Club – Nemzeti Sport Club 4:0

Magyar Testgyakorlók Köre – Újpesti Torna Egylet (visszalépett)

Elődöntők: Budapesti Torna Club – Magyar Athletikai Club 4:1

1910. június.12., Budapest, Millenáris, 2.500 néző, jv: Fehéry Ákos

*****  Ferencvárosi TC - MTK 0:4 (0:3)

FTC: Fritz – Rumbold, Manglitz – Weinber II., Bródy, Gorszky – Weisz F., Kucsera, Koródy, Schlosser, Borbás dr.

MTK: Domonkos – Nagy F., Báró, Kürschner, Sebestyén, Kertész I., Kertész II., Kertész III., Tauszig, Károly, Szántó

G: 14’ Károly, 43’ Kertész I., 45’ Károly, 60’ Károly

Kiállítva: 64’ Rumbold

*****  MTK - BTC  1:1 (1:1) - Magyar Kupa 1909-1910, döntő, 1910. szeptember 8. - XIV. kerület, Millenáris - játékvezető: Kiss Gyula (33 FC) - 3.000 néző

MTK: Domonkos -Nagy F., Révész - Bíró, Kürschner,Kertész III. - Sebestyén,Kertész I.,Holits,Kertész II., Farkas. Tréner: Szüsz Hugó.

A Nemzeti Sport 1910. szeptember 10-i tudósítása: Kisasszony napján folyt le az „English Cup" mintájára megalkotott Magyar Kupa első kiírásának döntő mérkőzése a Millenáris pályán a BTC és a MTK között. A mérkőzést meglehetős nagyszámú közönség látogatta, mi azonban sokkal impozánsabbnak képzeltük ennek a legklasszikusabb magyar vándordíjnak a döntőjét. És hogy nem volt ilyen, abban nagyrésze van annak a körülménynek, hogy a döntő a kiírás évében nem volt megtartható, de elősegítette az a közöny, sőt mondhatni rosszakarat is, mellyel a napisajtó egyrésze a vándordijat a döntő mérkőzés alkalmából lekicsinyelni igyekezett. 

A játékot Kárpáti Béla szövetségi elnök kick offal nyitotta meg, miután a játékosokhoz rövid beszédet intézett. A küzdő felek teljesen egyenrangúak voltak, első félidőben MTK, a másodikban BTC támadott többet. Végeredmény 1 :1 lett s igy a mérkőzést meg fogják ismételni. 

*****  MTK - BTC  3:1 (2:1) - Magyar Kupa 1909-1910, megismételt döntő, 1910. október 2. - XIV. kerület, Millenáris - játékvezető: Reichard Ottó - 4.000 néző

MTK: Domonkos - Nagy F., Révész - Bíró, Kürschner,Kertész III. - Sebestyén, Kertész I., Holits, Kertész II., Farkas. Tréner: Szüsz Hugó.

Góllövők: Kertész Gyula, Révész Béla (11-esből), Kertész Gyula.

A Nemzeti Sport 1910. október 4-i tudósítása: Csak nem akar dűlőre jutni a „Magyar Kupa" sorsa tavaszról őszre halasztódott a döntő mérkőzés, a szeptemberi eldöntetlen eredmény után pedig a vasárnapi BTC—MTK mérkőzés oly botrányba fult, milyennek az öreg millenáris ez ideig még nem igen volt tanúja. Igazságtalanok lennénk, ha nem keresnék az összes jelenvoltakban a skandalum okát. Hibás volt a publikum, mert állandó zajongással terrorizálta a játékosokat és bírót, hibásak voltak a játékosok, midőn úri ember létükre oly elítélendőén durva játékmodorhoz folyamodtak és hibázott — talán legnagyobbat — a mérkőzést vezető biró, amikor eleinte minden felett szemet hunyt, lett légyen az fault avagy hands, mérkőzés vége felé pedig — fumigálva mindent és mindenkit — hihetetlen, néha erőszakosságig menő szigorral ítélkezett. E szigor azonban érthető is. Reichard Ottónak ugyanis nincs még meg az a praxissá a bíráskodás terén, hogy négy-ötezer torok hangja és néhány rakoncátlankodó játékos ki ne hoznák sodrából a különben higgadtságáról közismert embert. 

A mérkőzést egyébként egy állítólag jogosulatlan tizenegyes büntető rúgásból eredő gól miatt a BTC megóvta. Sötétség miatt néhány perccel a szabályos idő letelte előtt félbeszakadt a mérkőzés. 

Magát a mérkőzést az MTK nagyon is megérdemelte. Határozottan jobb volt ellenfelénél Különösen a támadásban fejlődött óriásit, de a védelmén sem eshetik kifogás. Egyénileg Kertész I. mellett Kürschner és Sebestyént illeti dicséret. A piros-fehérek megközelítőleg sem produkáltak annyit, mint például a szeptemberi eldöntetlen mérkőzésen. Csak Szendrőt és Mészárost emelhetjük ki jó játékukért, mig Simont, Horváthot és Levákot, az MTK-nál pedig Kertész III-at a fegyelmi bizottság jóakaratába ajánljuk.

*****  Sötétedés miatt a mérkőzés utolsó 10 percét (2:1-es állásnál) 1910. november 20-án játszották le, a BTC - MAC tartalékmérkőzés szünetében, ahol az MTK újabb gólt szerzett.

"MTK—BTC (10 perces pótmach) 1:0. A rövidtávra eddig is oly kitűnőnek bizonyult Mtk Kertész révén egy gólt ér el, melylyel a 2:1 arányban függőben maradt győzelmét megerősí­tve, most már egy évig (vagy fél évig) övé volna, ha volna — Magyar Kupa."

(Sport-Világ, 1910. november 21.)

*****  Ahogy a Sportvilág is írja, "ha volna Magyar Kupa". Ugyanis a kupa csak 14 évvel az első kiírás után, 1923-ban készült el - Tarján Oszkár szobrászművész alkotása - amit az 1923. június 17-i döntőt követően nem a pályán adtak át az MTK-nak.

Erre több mint három és fél hónappal később került sor, és nem a győztes csapat valamelyik játékosa, hanem dr. Toldy Zoltán, az MTK egyik vezetője vette át egy MLSZ-ülésen.

Erről így számolt be a Nemzeti Sport: „A Magyar Kupát a tegnap esti tanácsülésen adták át a jelenlegi védő MTK-nak. Az MTK nevében dr. Toldy Zoltán vette át az értékes trófeát.”

Az 1923-ban végre elkészült serleget ötven esztendővel később, 1973-ban ellopták egy Üllői úti kirakatból, ahová az akkori címvédő Fradi állította ki. Az eredeti kupa azóta sem került elő, hiteles másolatát a Ferencváros készíttette el, s azóta ez a trófea a Magyar (Népköztársasági) Kupa.

*****  Így, ha ragaszkodunk a históriához, csapatunk nem október 2-án, hanem november 20-án lett hivatalosan kupagyőztes. De valószínűleg már másodikán megünnepelték a sikert...