HÍREK

1954. JÚLIUS 4-ÉN a magyar labdarúgás az 1938-as vb ezüstérem, az 1952-es olimpiai bajnoki cím, az 1953-as Európa Kupa győzelem után újabb sikert ért el, ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon - igaz, ezt a csapat és a közvélemény is kudarcként érte meg.

Az 1954-es labdarúgó vb-t Svájc rendezte. Az ötödik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. A magyar válogatott a lengyelekkel találkozott volna, de ők úgy döntöttek, visszalépnek, mert teljesen esélytelennek érezték magukat velünk szemben.

Magyarország első számú favoritként érkezett az alpesi országba. Az előző esztendőkben látványos és eredményes futballt játszott Sebes Gusztáv Aranycsapata, nem véletlenül kapta ezt a nevet.

Könnyedén is jutott a nyolc közé (Dél-Korea 9:0, NSZK 8:3), ahol azonban – az irányított sorsolás okán – elképesztően nehéz csaták vártak rá. Ráadásul zseniális 10-ese, Puskás, akit a nyugatnémetek kevésbé zseniális 10-ese (először számozták kötelezően valamennyi csapat mezét a vb-k történetében!), az ellenfél támadásainak megtörésén serénykedő, vöröses szőke haja miatt pfalzi nyelven „de Rodnak” becézett (el)takarítóember, Werner Liebrich intézett el a csoportfázisban, még nem gyógyult fel csúnya bokasérüléséből.

De a magyar fiúk így is legyűrték az előző világbajnokság két legjobbját, a majdnem győztes Brazíliát (4:2), és a tényleges győztes Uruguayt (4:2). Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításos, csodálatos mérkőzésen. Mindkét összecsapás feledhetetlen emlék. Csakúgy, mint az  esős berni finálé…

A nyugat-német csapat úgy ért fel a csúcsra, hogy előzetesen csak egyvalaki hitt ebben: a szövetségi kapitány, Sepp Herberger. Bizony-bizony, ő volt a berni csoda szülőatyja.

Herberger hallatlan energiával veti bele magát a munkába, emberfeletti elszántság és körültekintés jellemzi. A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondol. A csapat modern felszerelésére (lásd Adidas-cipők), nyugalmas szállására, az időjárásra, az ellenfelek feltérképezésére, de még a sorsolásra is. No, igen, a sorsolás! A ravasz Herberger, hogy elkerülje az erősebbnek vélt brazil-uruguayi ágat, a csoportkörben inkább a „B-csapatát” küldi pályára a magyarok ellen, nem törődve a biztos vereséggel.

Neki elég a második hely is – hogy aztán elsőre váltsa a torna legvégén!

*********************

5. világbajnokság, döntő - 1954. július 4.

NSZK–Magyarország 3:2 (2:2)

Bern, Wankdorf Stadion, 64.000 néző. Vezette: Ling (angol) - ő vezette a csoport mérkőzések során a 8:3-as magyar - német találkozót is

NSZK: Turek – Posipal, Liebrich, Kohlmeyer – Eckel, Mai – Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Schäfer. Szövetségi kapitány: Sepp Herberger.

Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

Gólszerző: Morlock (10.), Rahn (18., 84.), illetve Puskás (6.), Czibor (8.)

*********************

CSAK ÚGY MEGJEGYZEM, MERT NEM NAGYON SZOKTÁK MEGEMLÍTENI - érdekes volt a torna lebonyolítási rendszere: a csoport mérkőzések után nem "keresztbe játszás" volt, hanem a csoportok első helyezettjei játszottak egymás ellen (Magyarország - Brazília, Uruguay - Anglia), aztán a második helyezettek is egymással mérkőztek (Svájc - Ausztria, NSZK - Jugoszlávia). S ez az elődöntőben is így volt.

Az NSZK két, viszonylag könnyű találkozót játszott európai ellenfelekkel, míg a magyar csapatnak az előző vb első és második helyezettjével, két dél-amerikai válogatottal kellett futballozni.

Gyakorlatilag a német meccs előtt két, vb-döntőnek is beillő találkozót játszottunk...

*********************

A világbajnokságon szereplő magyar válogatott kerete: Budai II László - Bozsik József - Buzánszky Jenő - Czibor Zoltán - Grosics Gyula - Hidegkuti Nándor - Kocsis Sándor - Lantos Mihály - Lóránt Gyula - Palotás Péter - Puskás Ferenc - Zakariás József - Tóth II József - Szojka Ferenc - Tóth Mihály - Kárpáti Béla* - Várhidi Pál* - Kovács Imre* - Machos Ferenc* - Csordás Lajos* - Gellér Sándor* - Gulyás Géza*

A csillaggal (*) jelölt játékosok is ott voltak a világbajnokságon, de nem léptek pályára - így az akkori szabályok szerint nem vb ezüstérmesek.

Világbajnoki szereplőink közül sajnos, már senki nincs köztünk.

*****  Az 1954-es vb kapcsán mindig felmerül Sándor Károly Csikar neve: ő is ott volt a világbajnokságon, de nem nevezték, nem szerepelt a magyar válogatott 22-es keretében, így aztán nem játszhatott. 

*********************

A döntőben a Bp. Vörös Lobogó (MTK) három játékosa is pályára lépett: Lantos Mihály, Zakariás József és Hidegkuti Nándor.

Rajtuk kívül Palotás Péter, Kovács Imre és Gellér Sándor  volt még ott a vb csapatban, de Kovács I és Gellér egy találkozón sem játszott, így az akkori szabályok szerint nem vb ezüstérmesek. 

A válogatott 27 góljából a kék-fehérek is alaposan kivették a részüket, Hidegkuti 4, Lantos és Palotás 2-2 alkalommal talált a kapuba.

A szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv és az "állami edző",  Mándi Gyula is egykor együttesünk játékosa volt, s mindketten szerepeltek a válogatottban is.

************************************************

VILÁGBAJNOKSÁG '54 – EZÜSTÉREM.  ***  Az 1954-es, magyar szempontból szomorú világbajnoki döntőt a főszereplők már sok százszor kielemezték. Hidegkuti Nándor mindössze egy gondolatot fűzött hozzá a történtekhez: „Mi nem egy, hanem három világbajnoki döntőt játszottunk, először a brazilok, aztán az uruguayiak ellen. Ha fordított lett volna a szereposztás, aligha a németek nyerik az aranyérmet.”

     A magyar válogatott legyőzte az előző vb két legjobbját, az ezüstérmes Brazíliát (4:2) és a világbajnok Uruguayt (4:2). Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításos, csodálatos mérkőzésen.

     Fritz Walter, a németek csapatkapitánya: „Fortuna is hozzánk szegődött, amikor Hidegkuti bombája a kapufán csattant...”

     A nyugatnémet csapat úgy ért fel a csúcsra, hogy előzetesen csak egyvalaki hitt ebben: a szövetségi kapitány, Sepp Herberger, a berni csoda szülőatyja.

     A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondolt. A csapat modern felszerelésére, a futballcipőkre, az orvosi vizsgálatokra, a nyugalmas szállásra, az időjárási előrejelzésekre, az ellenfelek feltérképezésére, de még a sorsolásra is. 

     Ahogy már írtunk róla, nagyon érdekes volt a világbajnokság lebonyolítási rendszere: a csoportmérkőzések után nem „keresztbe játszás” volt, hanem a csoportok első helyezettjei játszottak egymás ellen (Magyarország–Brazília, Uruguay–Anglia), aztán a második helyezettek is egymással mérkőztek (Svájc– Ausztria, NSZK–Jugoszlávia). S ez az elődöntőben is így volt.

     Herberger, hogy elkerülje az erősebb brazil-uruguayi ágat, a csoportkörben inkább a „B-csapatát” küldte pályára a magyarok ellen, nem törődve a biztos vereséggel.

     Neki elég volt a második hely is a csoportban – hogy aztán elsőre váltsa a torna legvégén, az 5. világbajnokság 1954. július 4-i döntőjében. 

NSZK–Magyarország 3:2 (2:2)

     Bern, Wankdorf Stadion, 64 000 néző. Játékvezető: Ling (angol) – ő vezette a csoportmérkőzések során a 8:3-as magyar–német találkozót is.

     NSZK: Turek – Posipal, Liebrich, Kohlmeyer – Eckel, Mai – Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Schäfer. Szövetségi kapitány: Sepp Herberger.

     Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

     Gólszerző: Morlock (10.), Rahn (18., 84.), illetve Puskás (6.), Czibor (8.)

     Buzánszky Jenő egyszer azt mondta, ha tízszer lejátszottuk volna ezt a mérkőzést, biztos, hogy kilencszer mi nyerünk. Sajnos, ez volt az az egy meccs, amin veszítettünk...

***  (Részlet "A hátravont középcsatár diadala - Fejezetek Hidegkuti Nándor, az MTK és az Aranycsapat legendás játékosa életéből" című könyvből.)