HÍREK

A magyar labdarúgó válogatott két alkalommal, 1938-ban és 1954-ben lett ezüstérmes a világbajnokságon. A két tornára összesen 44 futballistánk volt nevezve, közülük 32-en szereztek ezüstérmet:

1938: Szabó Antal - Korányi Lajos - Bíró Sándor - Lázár Gyula - Turay József - Szalay Antal - Sas Ferenc - Zsengellér Gyula - Sárosi György - Toldi Géza - Kohut Vilmos - Háda József - Polgár Gyula - Szűcs György - Balogh István - Vincze Jenő - Titkos Pál - Pálinkás József * - Bíró Mihály* -  Dudás János* - Cseh II László* - Sárosi Béla*

1954: Budai II László - Bozsik József - Buzánszky Jenő - Czibor Zoltán - Grosics Gyula - Hidegkuti Nándor - Kocsis Sándor - Lantos Mihály - Lóránt Gyula - Palotás Péter - Puskás Ferenc - Zakariás József - Tóth II József - Szojka Ferenc - Tóth Mihály - Kárpáti Béla* - Várhidi Pál* - Kovács Imre* - Machos Ferenc* - Csordás Lajos* - Gellér Sándor* - Gulyás Géza*

A csillaggal (*) jelölt játékosok is ott voltak a világbajnoki keretben, de nem léptek pályára - így az akkori szabályok szerint nem vb ezüstérmesek.

Az 1938-as labdarúgó vb-t Franciaország rendezte. A harmadik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. Válogatottunk a görög csapat ellen vette fel a harcot. A találkozó előtt a két szövetség megállapodott, hogy csak egy mérkőzésen dől el a kijutás a vb-re. Szó szerint átgázolt a helléneken válogatottunk: Magyarország - Görögország 11–1!

A vb-n 15 nemzet vett részt (16 csapatra volt kiírva a torna, de Ausztria politikai okok, az Anschluss miatt visszalépett, játékosainak egy része a német válogatottban lépett pályára).

A nyolcaddöntőben Holland-India ellen játszottunk. a gyenge játékerőt képviselő ázsiai csapat ellen 6-0-ra győztünk. A negyeddöntőben Svájc következett, s 2-0-ás magyar siker. Az elődöntőben Svédország ellen 5-1-re nyertünk.

A döntőbe jutás hatalmas sikernek számított. Az összeállításban történtek vitatható változtatások. Megbontották a Korányi-Bíró hátvédpárt, Toldi helyett pedig Vincze került a csapatba és emiatt Zsengellér megint átkerült baloldalra.

1938. június 19-én Párizsban 75.000 néző előtt a két válogatott a francia Capdeville játékvezető sípjelére ebben az összetételben kezdte a döntőt:

Olaszország : Olivieri - Foni, Rava - Serantoni, Andreoli, Locatelli - Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi. Szövetségi kapitány: Vittorio Pozzo.

Magyarország : Szabó (Hungária) - Polgár (Ferencváros), Bíró (Hungária)  - Szalay (Újpest), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) - Sas  (Hungária), Vincze (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Zsengellér (Újpest),  Titkos (Hungária). Szövetségi kapitány: dr. Dietz Károly.

Olaszország - Magyarország 4-2 (3-1)

Gólszerzők: Colaussi (6'), Titkos (18'), Piola (17'), Colaussi (35'), Sárosi (70'), Piola (82').

Olaszország  megvédte 1934-ben, hazai környezetben szerzett világbajnoki címét. A mérkőzés után a magyarok is elismerték, hogy a jobbik, erősebb, jobban játszó csapat győzött. 

Dietz Károly szövetségi kapitány nem mondott le közvetlenül a világbajnokság után, csak egy évvel később. 

A Hungária FC játékosa, Titkos Pál szerezte a magyar válogatott első gólját világbajnoki döntőben.

A döntőben klubunk, a Hungária FC négy játékosa is pályára lépett: Szabó Antal, Bíró Sándor, Sas Ferenc és Titkos Pál. Rajtuk kívül Cseh II László, Dudás János és Turay József volt még ott a vb csapat keretében, de Cseh II és Dudás ki sem utazott Franciaországba, itthon voltak biztonsági tartalékok.

A magyar válogatott 22-es keretének mind a hét Hungária FC játékosa az MTK Örökös Bajnoka!

S egy érdekesség: Titkos szerezte a magyar válogatott első gólját világbajnoki döntőben.

Kapusunk, Szabó Antal vb döntő utáni híres mondása: „Lehet, hogy négy gólt engedtem be, de legalább megmentettem az életüket” - utalva Mussolini fenyegetésére, hogy az olasz csapat "vagy győz, vagy meghal”.

******************

Ahogy mondani szokták, az élet a legjobb forgatókönyvíró!

Az 1938-as, ezüstérmes futball vb-n dr. Dietz Károly volt a szövetségi kapitány, Schaffer Alfréd pedig a válogatott pályaedzője, szövetségi edző.

Egy kis történelem - nézzük 1919-es időszakukat: Dietz Károly az Őszirózsás forradalmat kővetően Budapest rendőrkapitánya volt 1918. október 31-től 1919. március 21-ig. 1919. február 21-én ő tartóztatta le Kun Bélát és társait, ezért a Tanácsköztársaság kezdetén - március 21-től május 16-ig - fogságban tartották. Nyilván így az 1919. áprilisi magyar-osztrák válogatott találkozón sem lehetett jelen.

Ott volt viszont a mérkőzésen, s játszott is Schaffer Alfréd, aki a  Tanácsköztársaság idején Bokányi Dezső népbiztos közvetlen munkatársa volt. Az 1919. április 6-i magyar-osztrák meccsen - ami a Tanácsköztársaság 133 napja alatt az egyetlen válogatott találkozó volt - a csapatok felsorakozásakor puskával a kezében készült róla egy fénykép, s ez a "puskás" csapatkép annak idején bejárta a világsajtót.

S 19 évvel később, az 1938-as vb-n Dietz és Schaffer együtt irányította a magyar válogatottat..

A kapitány sorsa pedig jelképes. A következő világbajnokságot, amelyen Magyarország részt vett, 16 évvel később, 1954-ben rendezték, ahol a válogatottat az a Sebes Gusztáv vezette – szintén az ezüstéremig – aki játékosként egyetlen válogatott mérkőzését 1936. március 15-én játszotta, 33 ezer néző előtt Németország volt az ellenfél a Hungária körúton (3:2).

Sebes Gusztávot Dietz Károly állította a csapatba. 1954-ben azonban Dietz még csak megbecsült szaktekintély sem lehetett, csak egy osztályellenség volt.  Az ezüstérmes magyar válogatott szövetségi kapitányát kitelepítették Bodrogkeresztúrra, s 1953-ban Sebes Gusztáv közbenjárására térhetett  vissza az internálásból. Piliscsabán dolgozott éjjeliőrként. 1969. július 9-én hunyt el Budapesten...