HÍREK
Ezen a napon hunyt el Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat klasszisa, stadionunk névadója
2019-02-14

Hidegkuti Nándor 1933-ig Dvornik Nándor, majd 1944 végéig vitéz Hidegkuty Nándor, becenevén „Öreg” (Budapest, 1922. március 3.–Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az MTK és az Aranycsapat csatára.
Posztja a hátravont középcsatár, a „hamis kilences” volt. Az MTK Budapest FC Hungária körúti stadionja 2002 óta az ő nevét viseli.
„Ő minden idők egyik legjobb magyar labdarúgója. A hátravont középcsatár addig ismeretlen poszt volt, ezzel az újítással megleptük a világot” – mondta Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás tizenegyének jobbhátvédje.
Az MTK 94 / 67. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 387. játékosa.
Futballozott az Újlaki FC (1934–1939), a Gázművek (1939–1943), az Elektromos (1943–1945) és a Herminamezei AC (1945–1947) együttesében. Az Elektromosban 53 NB I-es bajnoki mérkőzés és 24 gól, a Herminamezei AC-ben 26 NB I-es bajnoki találkozó és 16 gól a mérlege.
Labdarúgó-pályafutása során 1940-től 1944 végéig használta neve előtt a vitéz rangjelzést. Ezt a sportsajtó átvette, és a róla írt cikkekben már így szerepel.
1947-ben az MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) labdarúgója lett. A nagy tiszteletnek örvendő futballista a kék-fehér együttesben 1947 és 1958 között 304 ténylegesen lejátszott mérkőzésen 227-szer volt eredményes. Ha az 1948 márciusi, MOGÜRT elleni, utólag törölt mérkőzést és az 1956-os, októberben félbeszakadt bajnokságot nem számoljuk, akkor a hivatalosan játszott találkozók száma 287, s 217 gólt szerzett.
Háromszor nyert bajnoki aranyérmet a csapattal (1951, 1953, 1957–1958), ötször lettek másodikok (1948–1949, 1950 ősz, 1952, 1955, 1957 tavasz), egyszer harmadikok (1949–1950), egyszer a félbeszakadt bajnokságban nem hivatalos magyar bajnoki harmadikok (1956). 1952-ben az együttessel Magyar Népköztársasági Kupa-győztes volt. Az MNK-ban 13 mérkőzésen 23 gólt szerzett. 1955-ben Közép-európai Kupát (Mitropa Kupa) nyertek.
A nemzetközi kupákban 19 találkozón 15 gólt ért el. A Közép-európai Kupában 15 mérkőzésen játszott, és 13 alkalommal volt eredményes. A Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK) 4 mérkőzésen lépett pályára, és 2 gólt szerzett.
A magyar válogatottban 1945 és 1958 között 69 találkozón szerepelt és 39 alkalommal talált a kapuba.
Volt 10-szer B- (9 gól), és 12-szer Budapest-válogatott (8 gól) is.
Az igazi szerepkörét, a hátravont középcsatárt 1952-ben akkor találta meg Bukovi Márton és Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor már 30 éves elmúlt.
A hátravont középcsatár posztját Holics Ödön „találta ki” az 1920-as években, aztán Bukovi és Sebes az MTK-ban és az Aranycsapatban fejlesztette tökélyre. Kétségtelen tény, hogy akadt egy remek főszereplő hozzá: Hidegkuti Nándor. E felállás szerint a legendás Hidegkuti a korabeli középcsatárokhoz képest az ellenfél kapujától jóval távolabb helyezkedett el, kivonva a kapu előteréből a középhátvédet, akinek üresen hagyott helyére viszont szabadon futhatott be a két összekötő – a válogatottban Puskás és Kocsis.
Feledhetetlen az 1953-ban, az „évszázad mérkőzésén”, a londoni 6:3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja – ez volt pályafutásának a csúcspontja. Az otthonában „kontinentális” csapattal szemben kilencven éve veretlen angol válogatott elleni magyar diadalból három góllal vette ki a részét.
1947-ben megnyerték a Balkán-kupát, 1951-ben Berlinben főiskolai világbajnok, 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok lett, tagja volt az 1954-ben Svájcban világbajnoki ezüstérmes együttesnek, és az olaszokat 1953-ban Rómában 3:0-ra legyőző, ezzel az Európa-kupát elhódító gárdának.
Az Aranycsapat története 1950. június 4-én, a lengyelek ellen Varsóban 5:2-re megnyert mérkőzéssel kezdődött, és 1956. október 14-én Bécsben, az osztrákok 2:0 arányú legyőzésével ért véget.
Ez idő alatt a válogatott 64 mérkőzést játszott (1950 – 4, 1951 – 3, 1952 – 12, 1953 – 8, 1954 – 14, 1955 – 12, 1956 – 11), és összesen 67 futballista kapott szerepet.
Hidegkuti Nándor 50 alkalommal lépett pályára az Aranycsapatban.
Játszott az 1958-as svédországi világbajnokságon is. 1953-ban az Év labdarúgója volt.
Az MTK Örökös Bajnoka.
1988-ban, az MTK centenáriumán jubileumi aranygyűrűt kapott.
Óbuda-Békásmegyer díszpolgára (1994), posztumusz Győr (2002) és Budapest (2013) díszpolgára.
Visszavonulása után a civil életben egy rövid ideig a Könnyűipari Minisztérium tisztviselőjeként dolgozott, majd edző lett.
Hidegkuti Nándor edzőként is klasszis volt. Az MTK-t először 1959-től 1960-ig irányította.
A Fiorentina szakvezetőjeként 1960–1961-ben Olasz Kupát és Alpok-kupát nyert, Kupagyőztesek Európa-kupája győztes, a következő évben pedig ezüstérmes lett, de dolgozott a Mantovánál is.
A Győri Vasas ETO vezetőedzőjeként az 1963 őszi félidényes bajnokságban magyar bajnok, 1965-ben a vidék legjobbja, a zöld-fehérek az irányításával a BEK-elődöntőig jutottak, s megnyerték 1965-ben az MNK-t is.
1966-ban a Tatabányai Bányász mestere volt, a gárda megszerezte a vidék legjobbja címet, az NB I-ben a harmadik helyen végzett.
Családi okok miatt felbontotta a szerződését, s újra az MTK következett 1967-ben és 1968-ban.
1968-ban Magyar Népköztársasági Kupát (MNK) nyert az MTK-val, a döntőben csapatunk 2:1-re legyőzte a Bp. Honvédot. Érdekes, hogy a sikert Kovács Ferencnek tulajdonítják, az ő edzői eredményei között szerepel, pedig az 1968. augusztus 20-i döntő idején még Hidegkuti Nándor volt gárdánk vezetőedzője. A kék-fehér együttest 1968. szeptember 8-án irányította először Kovács Ferenc.
1968–1971 között a Bp. Spartacust irányította.
A lengyel Stal Rzeszów kispadján 1972–1973-ban ült.
Hazatérése után 1973-ban az Egri Dózsa csapatát vezette.
A kairói Al-Ahlival ötször nyert egyiptomi bajnoki aranyérmet (1974–1975, 1975–1976, 1976–1977, 1978–1979, 1979–1980), egyszer pedig kupát (1978).
A Salgótarjáni BTC-nek 1981–1983 között volt szaktanácsadója.
Az arab emírségekbeli Al-Ahli Dubainál 1983-tól 1985-ig szakmai igazgatóként dolgozott.
Az arab országban nagyon szerették, már 74 éves volt, amikor technikai igazgatói állást kínáltak neki, az el-Ittihad együttesének 1996–1997-ben szaktanácsadója volt.
Szerepelt a Csodacsatár (1957, a cenzúrázott változatban Puskás helyett) és az Aranycsapat (1982) című filmekben, s róla készültek a Tálentum sorozatban Az „Öreg” (2001) és a Századfordító magyarok sorozatban a Hidegkuti Nándor (2002) című dokumentumfilmek.
Hidegkuti Nándor az Aranycsapat kivételes képességű középcsatára, a magyar labdarúgás legkiválóbb játékosainak egyike. Sokoldalúságára jellemző, hogy a válogatottban a támadósor valamennyi helyén szerepelt. Fénykorában a világ legjobb csatárai között emlegették. Technikailag és taktikailag tökéletesen képzett, rendkívül ötletes, munkabíró, gyors és fejjátékban is igen jó labdarúgónak bizonyult.
Sikerekben gazdag pályafutásának egyik érdekessége, hogy harmincadik életévén túl „érett be”. Ekkor derült ki, hogy a mezőnyjátékban képes a legnagyobb és leghasznosabb teljesítményre. Bozsik és Puskás mellett a válogatott csapat egyik karmestere lett. Ez a feladat azonban nem csökkentette játékának eredményességét. Ebben a szerepkörben ért el három gólt az élete legkiemelkedőbb játékát hozó, 1953. november 25-i, Anglia elleni 6:3-as találkozón. „Az évszázad mérkőzése” mellett még két alkalommal szerzett három gólt (1947, Bulgária 9:0 és 1951, Finnország 8:0).
Az MTK 2013. november 16-án ünnepelte alapításának 125. évfordulóját, ennek tiszteletére november 9-én, az MTK–Honvéd bajnoki találkozó előtt felavatták az „Öreg” mellszobrát. Boros Péter szobrászművész alkotása a stadion VIP-termében látható Orth György szobrával és Brüll Alfréd reliefjével együtt.
Egész alakos szobra 2023 októberétől a nevét viselő MTK-stadion előtt áll. A rozsdamentes acéllemezből álló modern alkotást Majoros Áron Zsolt szobrászművész készítette.
Hidegkuti Nándor 80 éves korában, szív- és keringési elégtelenség következtében hunyt el 2002. február 14-én.
Az Óbudai Temetőben (24. parcella, 1. sor, 10. sír) nyugszik. Sírja – Mihály Gábor alkotása – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által védett, a Nemzeti Sírkert része.
Kapcsolódó cikkek














