HÍREK

Ezen a napon csapatunkat Textilesből Budapesti Bástyává nevezték át

2019-02-23

Ezen a napon csapatunkat Textilesből Budapesti Bástyává nevezték át

1951. február 23-án csapatunkat Textilesből Budapesti Bástyává nevezték át.

Minden nehézség ellenére az MTK a magyar sportegyesületek közül az elsők között tért magához a világháborút követően - illetve dehogy a háborút követően, már a háború alatt. Budán még dörögtek a fegyverek, amikor Pesten lelkes MTK hívők gyülekeztek dr. Kisfalvi István, dr. Fodor Henrik és Weisz Richárd felhívására utóbbi lakásán. Ideiglenes vezetőséget választottak, melynek hármukon kívül Mandlik Béla és Goldmann Ignác lettek tagjai.

1945. február 15-én újjá alakult az MTK!

Azonban nem sokáig örülhettek az újjá alakulásnak - 1950. február 26-án az MTK-ból a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének csapata lett, és Budapesti Textiles SE néven működött tovább az egyesület. De a vesszőfutás ezzel még nem ért véget! 

Egy 1948-ban kelt rendelettel a belügyminiszter kötelezővé tette a rendőr-egyesületi tagozatok létrehozását. Ekkortól alakultak meg a fegyveres testületek egyesületei is: a Honvéd (a Honvédelmi Minisztérium és hadsereg csapata) és a Dózsa (a Belügyminisztérium és rendőrség csapata), melyeket 1951. február 23-án az Államvédelmi Hatóság egyesülete, a Bástya SE megalakulása követett.

Hogy véletlenül választották a Bástya SE megalakulásának időpontjaként  február 23-át, vagy szándékosan időzítették a szovjet Vörös Hadsereg Napjára, ez már a múlt homályába vész - vagy ott lapul valahol a levéltárak iratanyagai között... 

Az ÁVH-nak kifejezetten jól jött a sportmozgalom. Mivel mind brutálisabbá váló tevékenysége miatt ekkorra már nagyon rossz híre volt a civil lakosság körében, a sporteseményektől azt remélte, hogy népszerűbb lesz. 

A kék-fehér Textiles SE-ből alakult Bástya színe piros-fehér lett. Azonban érdekes módon a piros-fehér egyesület címere – a benne lévő vörös csillagtól eltekintve – kék-fehér volt. 

Az új egyesület nem vette át a Textiles valamennyi szakosztályát, néhányat átengedett a Goldbergernek, a Magyar Posztónak, és a Magyar Pamutnak. Közel hároméves fennállása alatt a következő szakosztályokat működtette: labdarúgó, atlétikai, ökölvívó, súlyemelő, röplabda, cselgáncs, kerékpár, motorkerékpár, lovas, sí, sportlövő, úszó, vízilabdázó és kajak.

Az erőszakszervezetekhez kötődő "hármasfogat" (Honvéd, Dózsa, Bástya) magatartása azonban még abban a diktatórikus világban is számos tiltakozást váltott ki a civil szervezetek részéről. A panaszok szerint erőszakkal és lelki terrorral vették rá a más egyesületek színeiben játszó kiváló sportolókat az átigazolásra. A Dózsa és a Bástya számos élsportolóval erősödött.

Az állam sem azelőtt, sem azóta nem támogatta soha olyan bőkezűen klubunkat, mint a Bástya időkben. 

A Bástya vezetősége Somogyi János elnök vezetésével hamarosan rendbe hozatta a Hungária úti pályát, s kiváló edzők szerződtetésével rövid időn belül felvirágoztatta valamennyi szakosztályát. Már az első évben megnyerték például a futballbajnokságot. 

A Bástya sportolói közül az 1952-es helsinki olimpiai csapat tagja volt: Papp László ökölvívó, az aranycsapat tagjai közül Hidegkuti Nándor, Zakariás József, Lantos Mihály, Kovács I Imre és Palotás Péter, a szintén aranyérmes vízilabda-válogatott tagjai közül pedig Antal Róbert és Szívós István.

A klub népszerűsítéséhez az ÁVH a médiát is felhasználta. A Szabad Nép „A Bástya, az Államvédelmi Hatóság sportegyesülete” címmel nagy, beharangozó cikket tett közzé. A lap később is szorgalmasan beszámolt Bástya eredményeiről, s arról, hogy nagy ünnepség keretében felavatták az ÁVH sportszázadának első tisztjeit. 

A különböző sportágakban összesen 52-en kaptak tiszti rendfokozatot, közöttük olyan nagy társadalmi elismertségnek örvendő sportolók is, mint Hidegkuti Nándor és Zakariás József. „Az új sporttisztek nevében Hidegkuti Nándor százados tett ígéretet arra, hogy mint az Államvédelmi Hatóság sportolói minden erejükkel segítik továbbfejleszteni népi demokráciánk sportját”- adta hírül a Szabad Nép. 

A Bástya SE a fényes kezdet ellenére sem bizonyult hosszú életűnek. Az MTK mindössze két évig szerepelt Bástya néven, ugyanis 1953. augusztus 25-én a Bástya megszűnt, pontosabban beolvadt a Budapesti Vörös Lobogóba.

Aztán 1956. december 10-én a Vörös Lobogóból újra MTK lett!  

De az már egy másik történet...

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2024-03-30 17:00 ÚJ HIDEGKUTI NÁNDOR STADION

MTK BUDAPEST

VS

KECSKEMÉTI TE

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman