HÍREK

Minden nehézség ellenére az MTK a magyar sportegyesületek közül az elsők között tért magához a világháborút követően - illetve dehogy a háborút követően, már a háború alatt. Budán még dörögtek a fegyverek, amikor Pesten lelkes MTK hívők gyülekeztek dr. Kisfalvi István, dr. Fodor Henrik és Weisz Richárd felhívására utóbbi lakásán. Ideiglenes vezetőséget választottak, melynek hármukon kívül Mandlik Béla és Goldmann Ignác lettek tagjai.

1945. február 15-én újjá alakult az MTK!

Azonban nem sokáig örülhettek az újjá alakulásnak - 1950. február 26-án az MTK-ból a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének csapata lett, és Budapesti Textiles SE néven működött tovább az egyesület. De a vesszőfutás ezzel még nem ért véget! 

Egy 1948-ban kelt rendelettel a belügyminiszter kötelezővé tette a rendőr-egyesületi tagozatok létrehozását. Ekkortól alakultak meg a fegyveres testületek egyesületei is: a Honvéd (a Honvédelmi Minisztérium és hadsereg csapata) és a Dózsa (a Belügyminisztérium és rendőrség csapata), melyeket 1951. február 23-án az Államvédelmi Hatóság egyesülete, a Bástya SE megalakulása követett.

Az új egyesület nem vette át a Textiles valamennyi szakosztályát, néhányat átengedett a Goldbergernek, a Magyar Posztónak, és a Magyar Pamutnak. Közel hároméves fennállása alatt a következő szakosztályokat működtette: labdarúgó, atlétikai, ökölvívó, súlyemelő, röplabda, cselgáncs, kerékpár, motorkerékpár, lovas, sí, sportlövő, úszó, vízilabdázó és kajak.

A Bástya SE a fényes kezdet ellenére sem bizonyult hosszú életűnek. Az MTK mindössze két évig szerepelt Bástya néven, ugyanis 1953. augusztus 25-én a Bástya megszűnt, pontosabban beolvadt a Budapesti Vörös Lobogóba.

Aztán 1956. december 10-én a Vörös Lobogóból újra MTK lett!  

De az már egy másik történet...