HÍREK

Az MTK alapítására 1888. november 16-án került sor Szekrényessy Kálmánnak (1846 - 1923), a kor legismertebb nemzetközi hírű sportolójának elegáns Teréz körúti lakásában. 

Szekrényessy hazai és nemzetközi híre, demokratikus gondolkodása, tősgyökeres magyar nemesi származása egyaránt garanciát jelentett a keresztény úri körökön kívül álló csoportok szakmai, társadalmi legalizációjára. Az 1888-as alapítás előzménye az volt, hogy az atlétizálást nem kifejezetten preferáló Nemzeti Torna Egylet atlétizálni vágyó, főként zsidó származású sportolóinak nem volt lehetőségük a keresztény és arisztokratikus szellemiséget árasztó Magyar Athletikai Clubba belépni.

Az egyesületet Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és id. Weisz Dezső alakította meg. 

A közgyűlés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a vezetőség  azonban megalakult. Az első választmányi ülés legsürgetőbb feladatnak a tagság toborzását, a hírverést, és megfelelő klubhelyiség megszerzését tartotta. Ideiglenesen a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán lévő kávéházat választották.

Az egyesület, ahogy akkor írták, az M.T.K. tagsága gyorsan nőtt. 1888 végére a tagok száma közel félszáz lett.

Az alternatívaként, részben kényszerből alapított „Magyar Testgyakorlók Köre” elnevezés azonban még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez. Pedig a klubot nagyrészt zsidók alapították - abban az időben több ilyen is volt, kezdve az Újpesttel... 

A „Magyar” jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon. A 19. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a „Testgyakorlók” és a „Köre” szavak használata.

Az egyesület jelmondata: Bátorság - Buzgalom - Barátság

Az MTK első elnöke nagybudafalvi Vermes Lajos, "a sport valamennyi nemének edzett athletája", legendás elnöke, legnagyobb mecénása pedig Brüll Alfréd volt.

Európában, sőt, talán az egész világon összesen három olyan nem izraeli, és nem felekezeti alapítású klub van, amit a saját drukkereik és az ellenfelek szurkolói egyaránt "zsidóként" azonosítanak: az Ajax, a Tottenham Hotspur és az MTK.

Az első kifejezetten zsidó érdekeltségű magyar sportegyesület az 1906-ban alapított Vívó és Atlétikai Club (VAC) volt.

*********************************************************

KÉK-FEHÉR FUTBALL HISTÓRIA

Március 12-e jelentős nap a 136 éves MTK, és futball-szakosztálya  életében. 1901-ben ezen a napon, ami akkor kedd volt, jött létre a labdarúgó szakosztály.

A Millenárison folytatott tréningek során az 1888-ban alakult MTK sportolóinak jelentős hányada híve lett a BTC által felkarolt labdarúgásnak. A Kertész Sándor Sala köré tömörülő mag 1897. február 28-ra ki is tűzte a labdarúgó szakosztály megalapítását.

Ám a klasszikus sportágakhoz ragaszkodó elnökség anyagiakra, és a klub által akkor még nem sportoltatott ifjúságra hivatkozva elvetette a javaslatot. Erre a futball hívei, Kertésszel az élen, elkezdtek átszivárogni a BTC-be. A folyamat 1900-ban szakadáshoz vezetett: az ifjak kiváltak az egyesületből, és megalapították a Budapesti Atlétikai Clubot. Az MTK tagsága 62 főre zsugorodott.

A válságos helyzetben barátosi Porzsolt Gyula után galgóci dr. Heteés Antal került az elnöki, Sas Kálmán pedig a titkári posztra. Módosították az alapszabályt - engedélyezték a labdarúgást, illetve a fiatalkorúak tagságát -  így megmentve az egyesületet. Az elnökség felkérte Kertész Sándort az 1901. március 12-én alapított labdarúgó szakosztály vezetésére.

Erről így ír a Sporthírlap 1937. április 3-i száma:

"... Kertész Sándor volt, aki összetoborozta az MTK futballszakosztályát, aki leküzdötte a „forradalmi" futballtól idegenkedő MTK-tagok ellenállását, aki megszervezte az első kék-fehér csapatot. És az MTK legelső középcsatára volt.

- Az MTK akkor már 13 esztendős sportklub volt, - mondja  Kertész Sándor, az MTK első „Sala bácsi”-ja. - A tagok többsége hallani sem akart a „durva” futballról.  Ha futballozni akartam, kénytelen voltam a BTC vendégszeretetét igénybe venni. De persze csak a BTC edzésein vettem részt. Mérkőzésen akkor játszottam először, amikor végre sikerült megszerveznem az MTK futballcsapatát. Sas Kálmán segitett. A Millenárison kezdtük. Először ketten. hárman rúgtuk a labdát. Azután beállt közénk a harmadik fiú, az ötödik, nyolcadik, tizenegyedik ... Nagyrészt diákok...

Kertész Sándor már felnőtt férfi volt akkor. 25 esztendős. A futballcsapat kapitánya.

- Megkértem Fehér Győzőt és Sas Kálmánt, szerezzenek ellenfeleket csapatunknak barátságos mérkőzésekre. Akkoriban a BTC volt a legnagyobb futballegyesület. Legelső barátságos mérkőzésünket a BTC harmadik és negyedik csapatából összeállitott „vegyes” ellen játszottuk. Sohasem felejtem el azt a mérkőzést. Így álltunk fel: Révész Á. - Aurbach, Weisz - Frank, Roóz, Ságody - Freund, Tausz, Kertész, Herquett, Kohn. Góltalanul végződött a meccs, 0:0, döntetlen..." 

Innen a történet már jól ismert: 1902-ben feljutás a második osztályból, 1903-ban bajnoki harmadik helyezés, 1904-ben pedig az első bajnoki cím a magyar futball első osztályában.

És utána is számtalan siker a 123 év alatt: összesen 23 bajnoki cím, 20 ezüst és 16 bronzérem, 12 Magyar Kupa siker, 2 Közép-európai Kupa győzelem, Kupagyőztesek Európa Kupája ezüstérem, 230 / 145  játékos (kétféle számolás van) a magyar válogatottban, 12 kék-fehér kötődésű magyar szövetségi kapitány, és számtalan olyan futballista, edző szerte a világban, aki beírta a nevét a labdarúgás históriájába...