HÍREK

A vezetőedző a csakfoci.hu-nak adott interjújában mesélt a fővárosi csapatnál tapasztalható jelentős fiatalításról, az NBI-hez képest is extra futómennyiségről, valamint arról, milyen szó tiltott az öltözőben, de az is szóba kerül, mitől ennyire kapós a fiatal német edzőgeneráció külföldön.

Első hely az NB II-ben, ötpontos előny – gondolom, jelenleg aligha bánja, hogy visszatért a nyáron a magyar fociba.

– Nem igazán…az idény elején két fontos célt tűztünk ki magunk elé: egyrészt szerettünk volna minél több fiatal játékost beépíteni a csapatba, másrészről szerettünk volna minél eredményesebben is szerepelni – ehhez persze nem árt meccseket sem nyerni. A felkészülés első hat hete briliáns volt, csak győztünk egy döntetlen mellett, akkor nagyon bizakodó voltam. Aztán jött az első négy tétmeccs, amik még úgy-ahogy elmentek, de nem volt az igazi a formánk, utána viszont mindenki láthatja, mi történt.

És azt tudja, mi történt augusztus 4-én?

– Nem jut eszembe…

Ekkor kapott ki először és azóta is utoljára csapatával az NB II-ben, még a Csákvár ellen. Akkor gondolta volna, hogy ide jutnak majd el az azonnali vereségből?

– Erre gondolni sem mertem, ugyanakkor nálunk a teljesítmény ugyanolyan fontos, mint az eredmény. Lehet olyan egy meccs például, amikor egy korai kiállítás dönt el mindent és nem azért kapsz ki, mert rosszabbul játszol, mint az ellenfeled, ilyen esetben kevésbé bosszantó a vereség. Az első mérkőzést elveszítettük, de nem játszottunk rosszul, utána jött egy döntetlen, amikor hátul volt egy pici kihagyás, de a kapott gól előtt ziccert is hibáztunk. Abban az időszakban azárt sok minden megfordult a fejemben, ha nem is mást akartam csinálni a csapattal, mint előtte, de beláttam, hogy egy nagyon picit azért kellett változtatnunk. Sokkal fókuszáltabb játékosokat szerettem volna a pályán látni, kevesebb esélyt hagyva az ellenfélnek, és a Dorog elleni meccsel rá is léptünk a megfelelő útra.

14 veretlen találkozó, 9 zsinórban aratott győzelem. Figyeli a statisztikáit, rekordjait?

– Azt azért nem mondanám, de azt mondták nekem, hogy a 14 veretlen meccs már a második leghosszabb sorozat a második vonalban a klub életében, de a kilenc siker is biztosan elég jól mutat a történelemben, még ha az NB II-ről is van szó. Volt valaki, aki az ötödik-hatodik siker után már csak úgy jött oda hozzám, hogy „már megint egy győzelem.” Mondtam neki, hogy azért ez nem olyan, mint a Netflix, hogy fizetsz és kapod, amit megvettél, hanem meg is kell dolgozni érte. A Siófok edzőjével beszéltem legutóbb, ő már mondta, hogy a többi csapatnál is figyelik már azért a győzelmeinket, most kb. mindenki minket akar megverni. Úgyhogy egyre nehezebb és nehezebb lesz folytatni a sorozatunkat – de szeretnénk.