HÍREK

– Kettő plusz egy kapussal dolgoztál már idén, mik a benyomásaid, miben kell fejlődniük?

– Velicskó Szabival csak a Mostar elleni mérkőzést megelőzően dolgoztam együtt, oda három kapust kellett hozni, hiszen bármi történhet. Ő is, akárcsak Vukman Donát és Winter Dániel tehetséges kapus, látszik rajtuk, hogy át tudják érezni minden mérkőzés súlyát. Fejben kell fejlődni sokszor, de nem a hozzáállásban, inkább a koncentrációban. Nem szabad sietni, pozitívan kell a játékhoz állni, ezzel lehet a legjobban segíteni a csapatot.

– A közelmúltban hagytál fel profi pályafutásoddal, mennyire volt nehéz döntés, és hogy érzed magad edzőként?

– Nem volt könnyű felakasztani a kesztyűt, de azt csinálhatom, amit szeretek. A gyerekek, kapusok között dolgozok, amit eddig csak bentről láttam, már kívülről is meg tudom figyelni, hogy mit jelent ez a poszt. Mindig mondom nekik, hogy nem vagyok az edzőjük, én egy kolléga vagyok, aki segít, tanácsokat ad, formában tart. Kívülről sokkal jobban át lehet látni az apróságokat is, mint bentről nézve. Komoly feladat a kapuslét, fontos mindig jól teljesíteni. de fiatalokról beszélünk, ha odafigyelnek, akkor tudnak szinten lépni.

– A Groppioni-MTK kötődés több, mint edző és korábbi egyesülete, hiszen más csapatainkhoz is ajánlottál kapust. Hogy alakult ez a kapcsolat? 

– Véletlenül alakult így, de büszke vagyok arra, hogy így alakult, hiszen ez egy újabb módja annak, hogy az MTK-t tudjam segíteni, hiszen fontos része az életemnek. Nemrég az U14-es lány csapathoz tudtam ajánlani kapust, Kispetik Alexandrát. Értéke lehet hosszútávon az egyesületnek, már olyan jeleket mutat, hogy ő lehet a jövő, nem lepne meg, ha élvonalbeli kapussá fejlődne. Tóth Judit feladata őt dicsérni, én amúgy sem szeretem ezt tenni, de megérdemli, mert nagyon jó lány, remek kapus lesz.