HÍREK

Ezen a napon hunyt el Zakariás József, az Aranycsapat kiváló balfedezete, a szürke eminenciás

2019-11-22

Ezen a napon hunyt el Zakariás József, az Aranycsapat kiváló balfedezete, a szürke eminenciás

Zakariás József (Budafok, 1924. március 5 - Budapest, 1971. november 22.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat balfedezete.

Zakariás József (Budafok, 1924. március 5 - Budapest, 1971. november 22.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat balfedezete. Olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, Európa Kupa győztes. Mivel a családból többen is futballoztak, ezért kezdetben ő Zakariás III néven szerepelt a sportsajtóban.

Az MTK 90. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 404. játékosa.

Családja Tolna megyéből, Pincehelyről, illetve Tamásiból származott. Édesapja Zakariás József cipészmester, aki hosszú ideig a Budafoki Munkás Torna Egylet (BMTE) elnökségi tagja. Tízen voltak testvérek, ő a hetedik. Elemi iskoláit Budafokon végezte, majd a Kábelgyárban volt szerszámkészítő inas. 

A Budafoki MTE-ben (1936–1943) kezdett futballozni, ahol bátyjai is rúgták a bőrt, majd a Kábelgyár SC (1941–1944), a Gamma FC (1944–1945), a Budai Barátság SE (1945), a Budai Munkás SE (1946), a MATEOSZ, Teherfuvar (1946–1950), és a Budapesti Előre (1950) együtteseiben játszott.

Az MTK-hoz, ami akkor  Budapesti Bástya néven szerepelt, 1951-ben került. Kék-fehér mezben, igaz, 1953-tól már a Budapesti Vörös Lobogóvá "átkeresztelt" együttesben 1957-ig játszott. Futballista  pályafutását az Egyetértés SE labdarúgójaként az 1957–1958-as szezonban fejezte be olyan társakkal, mint Lóránt Gyula, vagy Bozsik József két bátyja.

Labdarúgóként elért sikerei lenyűgözőek: olimpiai bajnok (1952), világbajnoki ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), Közép-európai Kupa (Mitrópa Kupa) győztes (1955). Az MTK-val kétszeres magyar bajnok (1951 és 1953), Magyar Népköztársasági Kupa győztes (1952). 

Az NB I-ben összesen 116 bajnoki mérkőzésen szerepelt, és 2 gólt szerzett.

Az MTK Örökös Bajnoka!

Visszavonulása után az Április 4. Gépgyár (1959), és a Szigetszentmiklósi SE edzője (1959-1960) volt. 1961-ben elfogadta a FIFA-ba abban az évben belépő, még csak három éve független Guinea sportági szövetségének hívását. Szintén magyar társaival (Szépföldi József, Csanádi Ferenc, Budai I László, Bán Nándor) csapatokat szerveztek, bajnokságot hoztak létre, edzőket képeztek, és irányították a válogatottat. 

Hazaköltözése után visszatért az Erdért vállalathoz, amelynek korábban is polgári alkalmazottja volt, és a Medosz Erdért SE edzőjeként (1968-1971) tevékenykedett.

Gallowich Tibor szövetségi kapitánysága idején mutatkozott be a válogatottban 1947. augusztus 20-án Albánia ellen (3:0). Bukovi Márton ötletére az MTK-ban Hidegkuti Nándor hátravont középcsatárt játszott, s a poszt kiszolgálása lett Zakariás igazi feladatköre. A legenda szerint egyszer Bukovi odavetette neki egy edzésen: „Zakikám, tudja, hogy magának hét meccs óta egyetlen rossz passza sem akadt....?" Mivel Hidegkutival egy csapatban játszottak, kézenfekvő volt Sebes Gusztáv szövetségi kapitány  számára az, hogy Zakariás legyen a válogatottban a balfedezet, jóllehet Lakat Károly vagy később Kovács Imre is gyakran jobb teljesítményt nyújtott nála. 

Az MTK játszott először 4–2–4-es hadrendben, és ebben a taktikai felállásban a magyar válogatott az Olaszország elleni olimpiai nyolcaddöntőben mutatkozott be. Zakariás visszahúzódott a három hátvéd közé, a középhátvéd és a balhátvéd közötti területre. A helsinki olimpia évében lett végleg Zakariásé a 6-os poszt, s 1952-től 1954-ig, az elvesztett vb-döntőig szinte minden mérkőzésen pályára lépett, így  az "évszázad mérkőzésén”, és annak visszavágóján is. Összesen 35 alkalommal futballozott címeres mezben. 

A Nyugat-Németország ellen drámai körülmények között elveszített berni vb-finálé volt az utolsó fellépése a válogatottban. Hogy miért, miért nem, arra vannak bulvár ízű, bizonyíthatatlan történetek, amelyeket bizonyíthatatlanságuk, kétséges hitelességük miatt felesleges, és Zakariáshoz méltatlan felemlegetni.

Máig ismeretlen okból ő volt az egyetlen játékos, aki az 1954-es vb-döntő után többé már nem léphetett pályára a magyar válogatottban. Ez azonban nem teljesen igaz, mert a magyar "C" válogatottban még játszott.

Szepesi György, az Aranycsapat "tizenkettedik tagja" egy visszaemlékezésben elmondta, hogy milyen volt a pályán szürke eminenciásnak mondott, de azon kívül igazán színes egyéniségű, tájékozott, cikkeket író, előadásokat tartó Zakariás József civilben:

,,Ezerkilencszázhetven nyarán Debrecenben játszott az öregfiúk-válogatott. Hazafelé a buszon egymás mellett ültünk, sokat mesélt az afrikai évekről. Szolnok mellett megálltunk egy csárdában mulatni. Zaki leült zongorázni és énekelt is hozzá. Nagyon szerette az életet..." No lám. A zongoracipelő, aki a csapatból egyedüliként zongorázni is remekül tudott...

Zakariás József volt az Aranycsapat legendás összeállításának első halottja, 1971-ben, 47 évesen hunyt el. 

Ő az Aranycsapat utolsó tagja, akiről sportlétesítményt neveztek el. Nevét a Budafoki Edzőközpont őrzi, a közelmúltban szobrot is állítottak emlékére, s utcát, és sport-díjat is neveztek el róla.

A Hidegkuti-emlékév sajtótájékoztatóján dr. Deutsch Tamás, az MTK elnöke szó szerint ezt mondta: "Stadionunk Hidegkuti Nándor, az akadémiánk Sándor Károly, a zuglói sportcentrum Lantos Mihály nevét viseli, s hamarosan egy újabb MTK-s hősről, Zakariás Józsefről is sportlétesítményt nevezünk el."

Zakariás József a Farkasréti Temető 11/2-es parcellájában nyugszik. Sírját 2002-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította, így a síremlék a Nemzeti Sírkert része lett. 

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2024-07-20 17:00 ÚJ HIDEGKUTI NÁNDOR STADION

MTK BUDAPEST

VS

KFC KOMARNO

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman