HÍREK

Az MTK 66 / 62. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 251. játékosa.

Turay 14 évesen a Röppentyű utcai SC-ben kezdett el futballozni. 1926-ban, a profi labdarúgás bevezetésének évében Tóth Potya István edző vitte el a Ferencvárosba.

Félelmetes csatársort alkotottak Kohut Vilmossal és Takács Józseffel. A mindkét lábát remekül használó csatár elsősorban a gólpasszokban jeleskedett, de gólérzékenysége, fejjátéka is nagyszerű volt. 1927-ben ismét diadalmaskodtak a bajnokságban és a kupában, kvalifikálták magukat a Közép-európai Kupába, majd 1928-ban meg is nyerték azt. 1932-ben a zöld-fehérek újra bajnokok lettek, méghozzá úgy, hogy mindegyik meccsükön diadalmaskodtak - száz százalékos teljesítménnyel. A Turay-Takács-Kohut csatársor kiegészülve Toldi Gézával és Táncos Mihállyal 105 gólt lőtt a bajnokságban. 1932-ben Turayt az Év labdarúgója lett. Miután 1933-ban megnyerték a Magyar Kupát, egy anyagi vita miatt elhagyta a Ferencvárost - csapatunkhoz, a nagy rivális Hungária FC-hez igazolt. A Fradiban 115 mérkőzésen 62 gólt lőtt. A zöld-fehérekkel háromszoros bajnok (1926-1927, 1927-1928, 1931-1932), és háromszoros Magyar Kupa győztes (1927, 1928, 1933) volt.

Nálunk a középcsatár Cseh László mögött futballozott a középpályán. 1936-ban és 1937-ben további két bajnoki címet nyert a Schaffer Alfréd edzette csapattal. 1940-ig, a klub feloszlatásáig viselte a kék-fehér mezt - 155 mérkőzésen 28 gólt szerzett.

1941-ben a Ganz TE csapatát erősítette. Ezután az Újvidéki AC labdarúgójaként ismét a legmagasabb osztályban szerepelt. Pályafutását 1946-ban a vajdaságiaknál fejezte be.

Az MTK Örökös Bajnoka!

A válogatottban 48 alkalommal szerepelt, és 11 gólt szerzett. Nemzeti mezben először 1928. áprilisában futott ki a pályára. Turaynak biztos helye volt a csapatban, ahol időnként balösszekötőként is játszott. Miután 1933-ban klubcsapatot és posztot váltott, kevésbé számítottak rá a válogatottnál. Ugyan tagja volt az 1934-es világbajnoki keretnek, játéklehetőséget nem kapott. 1935-től ismét meghívták a válogatottba, ahol kissé hátravontan szerepelt. A következő években ismét rendszeresen játszott címeres mezben és ott volt az 1938-as világbajnokságon is: Franciaországban a döntő kivételével minden meccsen pályára lépett. Magyarország 4-2-re kikapott a fináléban az olasz válogatottól. Turay József ezután még négy válogatott mérkőzésen lépett pályára. 1939-ben Lengyelország ellen húzta fel 48. alkalommal és egyben utoljára a címeres mezt.

Edzőként a Konzervgyár, az Elzett SC, a Chinoin SC, és a Rákosrendezői Törekvés csapatainál tevékenykedett. A tréneri munkát 1957-ben fejezte be.

Turay József a magyar labdarúgás legkiválóbb és legérdekesebb egyéniségeinek egyike. Az egyszerű munkásfiú szinte egyik napról a másikra került a sportélet élvonalába. A nagyszerű adottságokkal rendelkező, rokonszenves fiatalember mégis nagy utat tett meg, míg „Suttyó"-ból (ez volt az első beceneve) „Császár" lett. Így nevezték el a szurkolók pályafutásának csúcsán. Szikár termetű, szívós, páratlanul munkabíró játékos volt.

Mindkét lábbal kitűnően rúgott és nagyszerűen fejelt. Játéka hű tükre volt emberi egyéniségének. Nem a csillogás, hanem az egyszerű, de értékes és hasznos megoldások hívének bizonyult. Mint középcsatár jó érzékkel osztogatott. Lábbal és fejjel egyaránt veszélyt jelentett az ellenfél kapujára. A középfedezet helyén – pályafutásának második felében – két ember számára is elegendő munkát végzett. Fáradhatatlanul harcolt a védelemben. Pontosan irányított, rövid és hosszú átadásaival nagyszerűen segítette a támadókat. Harci szelleme, küzdőképessége mindenkor töretlen volt.

Sokan lenézték az eredetileg péksegéd Turayt, sőt olyan hírek is megjelentek a bulvársajtóban, hogy még írni sem tud … Magánemberként a szebbik nem nagy hódolójaként ismerték, aki olykor-olykor a jó bort és a cigarettát sem vetette meg.  

Kevéssé ismert, hogy szerepelt a Kísértetek vonata című magyar filmben, gengsztert játszott.         

A futballpályán elért sikerek soha nem kápráztatták el. Csábító külföldi ajánlatok sem tudták elszakítani családjától és hazájától. „Suttyó", a nagyszerű „Császár" labdarúgóként és emberként egyaránt kivívta kortársai osztatlan megbecsülését, szeretetét. Méltó az utókor tiszteletére!

Suttyó, a Császár címmel élettörténetéről könyv is megjelent.

A kiváló labdarúgó 1963 júniusában, 58 évesen távozott el körünkből – örökre. Budapesten, a Megyeri Temetőben (19. parcella, 9.sor, 21. sír) nyugszik.

**********

Az elhunyt, Magyarországon nyugvó vb ezüstérmes játékosok, sportvezetők közül sokaknak a sírhelye, síremléke védett, s ezáltal a Nemzeti Sírkert része lett - azonban nem mindenkié az.

Szeretnénk, ha a Magyarországon eltemetett minden vb ezüstérmes labdarúgó, szövetségi kapitány, szövetségi edző sírja, síremléke védett lenne - ezért a Magyar Futballmúlt Kegyeleti Társaság a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz előterjesztést nyújt be.

Reméljük, hamarosan Turay József sírja is védett lesz!