HÍREK

Mennyire értékmérője az idei szereplésnek az, hogy idén az egész szezonban felső házban volt a csapat?
- Hangsúlyoztuk, hogy nálunk minden a folyamatokról szól. A csapat jó szereplése visszacsatolása annak, hogy fejlődik az egész klub. Projekt alapon tervezzük a működésünket, most a harmadik évnél járunk - azt, ahol tartunk, abban az összefüggésben kell vizsgálni, hogy honnan hová jutottunk. Első lépcsőben vissza akartunk jutni az élvonalba, ott pedig olyan csapatot kialakítani, ami saját nevelésű játékosokra támaszkodva kiesési gond nélkül szerepel. Ez teljesült, a következő lépcsőfok: a csapat és a játékosok egyéni fejlődése, valamint játékban a nagyobb kockázatvállalás. Ebben idén egyértelműen előrébb léptünk.

Még tart a szezon, így végső értékelést még nem készíthetünk. Amit el lehet mondani: 4 fordulóval a bajnokság vége előtt a csapat még harcban van a nemzetközi kupaszereplésért. Valamint az ország legjobb 4 csapata közé került a Magyar Kupában. Elégedettek lehetünk?
- Az értékteremtés egyik legmeghatározóbb eszköze az NB I-es tagság és a jó szereplés. A helyezésszerű eredményesség nálunk hagyományosan nem írhatja felül a klub stratégiát.
Ambícióink természetesen vannak. Végig a mezőny első feléhez tartoztunk, ami magában hordozza, hogy idővel elkezdünk nagyobbat álmodni. Ami lehetőség volt, később cél lett. Természetes, hogy a játékosokat is hajtja a vágy, hogy akár a nemzetközi szereplés is elérhető távolságba kerül. Idén minden csapat ellen van szerzett pontunk, minden csapat ellen lőttünk gólt, látványosabb, gólerősebb lett az együttes. Marin Jurinának a gólkirályi cím megszerzésére is van esélye. Ezekre büszkék vagyunk, de az eredmény mellett több olyan elem van, amire ugyanígy tekintünk, mert meg volt a tervünk, hogy ezt hogyan szeretnénk elérni - számomra a stratégiánk folyamatos betartása legalább annyira fontos értékmérő, mint a tabella, ahol a végső pozíció függ az esetleges formahanyatlásoktól, sérülésektől és még a szerencsétől is.

Stratégiánkról köztudott, hogy nyilvános, egy A4-es lapon összefoglalható - és számon is kérhető. Hogy állunk ezekben?
- Stratégiai cél a sajátnevelésű játékosok minél magasabb számban történő foglalkoztatása, az átlagéletkor csökkentése és a felfelé áramoltatás - ezekben jól állunk, de érdemes egyesével is kivesézni egy-egy területet. A kezdőcsapataink átlagos életkora 26,4 évre csökkent, de volt olyan mérkőzés amikor alig haladta meg a 24 évet, például a kupaelődöntő is. Több nemzetközi kimutatás is készült az elmúlt időszakban, amely visszaigazolja azokat a törekvéseinket, amiben hiszünk. A CIES közelmúltban közzétett elemzése hízelgő arra vonatkozóan, mely csapatok támaszkodnak leginkább a saját nevelésű játékosokra. Magyarországon a legjobban mi teljesítünk, de ezen a területen világszinten sem panaszkodhatunk, hiszen a 33. helyet állunk a több mint 900 klubot vizsgáló listán - köszönhetően annak, hogy csapatunk 42%-át, keretünk több mint 50%-át saját nevelésű labdarúgók alkotják, de a hazai játékpercekben is élmezőnyben vagyunk. Ezt a két mutatót együtt értelmezve elégedettek vagyunk. Ez egybevág az MLSZ törekvéseivel is. Csányi Sándor mindig kihangsúlyozza, milyen fontos magyar fiatalok játékperce. A gondolkodásunkban a magyar játékos előnyt élvez, a külföldi játékosoktól pedig azt várjuk, hogy segítse a rendszerünket.

Ezen a pontos érdemes kitérni rá, hogy a sajtóhírekben sokat szerepelnek azok az elképzelések, amely szerint jövőre kötelező lehet a hazai játékosok - köztük fiatalok - még nagyobb számú szerepeltetése. Okozhat ez bármilyen nehézséget?
- A mi stratégiánk nagyon összevág azzal, amit az MLSZ 5 éves stratégiájában szerepel tervezetként. Nagyképűség nélkül mondhatom, nálunk már jóval azt megelőzően kialakult mindez, hogy egyáltalán tervként felmerült volna bárkiben, hogy ezt a teljes mezőnyre kiterjesszék. Eddig sem azért játszottak a fiatalok, hogy megfeleljünk különböző előírásoknak, hanem mert hiszünk a saját utunkban. Az idei szezonban legalább hat 23 éven alulinak minősülő játékos számított alapembernek a csapatban, és rajtuk kívül is akadt még 2-3 olyan, még fiatalabb játékos, akik sok lehetőséghez jutnak, akikre komoly téttel bíró meccsen is számított a stáb. A friss kimutatások szerint a játékperceink közel felét összességében az U23-as percek tették ki. A klub működésénél látható, hogy folyamatos az előrelépés. Igaz ez a fiatal játékosok helyzetére is. A folyamatos szintlépés példája, hogy olyan játékosok nyújtottak jó, időnként kiemelkedő teljesítményt, akik két éve még az NB II-ben szerepeltek: több lépcsőben épült fel Kosznovszky Márk és Molnár Rajmund karrierje, és ők mostanra a válogatottnál számításba vett Kata Mihállyal karöltve az NB I éljátékosai. Az ő karrierjükben benne van a szintlépés lehetősége, hiszen stratégiánk része az is, hogy utat nyissunk számunkra ehhez. Ha valakit tőlünk megvásárolnak, egy TOP5-ös, de akár TOP8-as bajnokságba, jó visszacsatolása lehet a munkánknak, de a maradásukkal is jól járunk, hiszen a csapatunk velük együtt fejlődhet tovább - arról még korai nyilatkozni, kinek hogy alakul a jövője. Mögöttük viszont már készen áll a következő generáció, ahol Molnár Ádint, Kovács Patrikot vagy Horváth Artúrt, esetleg Csenterics Adriánt említhetem, mindenki azon dolgozik a klubnál, hogy ők is sikeresen tegyék meg azokat a lépcsőfokokat, amivel a felsoroltakhoz hasonlóan kiteljesedhetnek.

A napokban, a Football Fórumon két idehaza az élvonalban hosszú éveket eltöltő sportigazgató magától említette pozitív példaként az MTK Budapestet, mondván van egy kialakult stílusa a klubnak, és ahhoz találtak házon belül egy megfelelő szakembert - ez pedig szerintük követendő lehet mindenkinek, hiszen a klub így ki tudott maradni az idei szezont jellemző őrült edzőkeringőből.
- Horváth Dávid személyében mindvégig egy projekt megvalósításához kerestük a megfelelő edzőt - ő kiválóan alkalmas erre és ezt eddig minden téren bizonyította. Fejlődik az egész klub és ezzel együtt fejlődik ő is, de igaz ez a teljes stábra is, akik folyamatosan képzik magukat, mindenki komoly energiát fektet abba jelenleg is, hogy még eredményesebben dolgozzanak a jövőben. Az egész klub és projekt fejlődése lehetővé tette azt is, hogy a stáb is egyre nagyobb kockázatot is felvállal, a rúgott gólok tekintetében például a dobogón állunk. Összességében elmondható, hogy mostanra kiderült, hogy amikor edzőkérdésről beszélgetünk, akkor ez az út is járható és lépésünkkel szeretnénk példát is mutatni egyben - számunkra nyilván hízelgő, amikor erről mások beszélnek elismerően.