HÍREK

– Khaly Iyane Thiam vagyok, 1994. január hetedikén születtem, Szenegál fővárosában, Dakarban. Ahogy általában a gyerekek nálunk, úgy én is nagyon szívesen fociztam az utcán a többiekkel, de akkor még nem mertem arról álmodni, hogy egyszer profi focista legyek. 12 éves voltam, amikor a bátyám meggyőzte szüleimet arról, hogy látja bennem a tehetséget, ez azonban komolyabb erőfeszítés nélkül nem ér semmit. Ekkor kerültem a szenegáli klubomhoz, a Racing Club Dakarhoz, ahol hat évet töltöttem el és ahol megalapozhattam a profi karrieremet. Sokan nem hittek abban, hogy hajnalban, amikor még mindenki mélyen alszik, fel tudok majd kelni, hogy aztán a félig sötét tengerparton fussam le a hosszú-hosszú kilométereket, én azonban tudtam: nem láthatja rajtam senki, hogy fáradt vagyok, hiszen akkor soha nem válhat valóra az álmom. – meséli csillogó szemekkel a focista, aki a Pécs elleni meccsen csereként kapott lehetőséget Garami mestertől.

– 18 évesen aztán ismét fordulópont következett be az életedben.

– Olaszországba érkeztem focitornára, másodosztálybeli csapathoz, ezt követően figyelt fel rám az olasz manager, aki egy héttel később már Kaposváron mutatott be engem. Néhány napos próbajátékot követően megköthettem életem első profi szerződését, ám az ezt követő papírmunka és vízumintézés miatt a szezon első néhány meccsét még ki kellett hagynom. Magyarországra visszatérve aztán elkezdődhetett a kőkemény munka, hiszen a profik között kellett bizonyítanom, ami sokszor nem ment könnyen. Az elején elkövettem hibákat, sokkal türelmetlenebb voltam a pályán, ám az akkori vezetőedző, Prukner László az első naptól kezdve nagy segítségemre volt abban, hogyan tudom kezelni ezeket a helyzeteket, hogyan tudok higgadtabb lenni és a játékra koncentrálni. Rengeteget köszönetek neki, mint ahogy hálával tartozom az első professzionális lehetőségért is.

– Két éve vagyok Magyarországon, most pedig ismét elérkezett új fejezet kezdődik az életemben. Már javában zajlott a felkészülés a szezonra, amikor Panicos (Panicos Makedonas, Thiam managere – a szerk.) megkeresett az MTK Budapest ajánlatával, ami után felgyorsultak az események.

– Számodra kimaradt ugyan a felkészülési időszak, azonnal a mély vízbe dobtak…

– Tény, hogy az edzőtáborban még nem tudtam a csapattal tartani, ismerkedni a játékosokkal, ennek ellenére már az első pillanattól kezdve hihetetlenül pozitív volt minden az öltözőben, valamint a tréningeken. A csapat mentalitása és a családias hangulat lenyűgözött, itt valóban nem érzed, hogy bármiféle különbség volna játékos és játékos között.

– A Pécs elleni 4-0 után Kanta József nagyon pozitívan nyilatkozott rólad és korábbi interjúkból azt is tudjuk, hogy az MTK célja a bajnoki dobogóra való feljutás. Hogyan tudsz ebben a csapat segítségére lenni?

– Ahogy az előbb is említettem, a felkészülési időszak számomra kimaradt, de a mindennapi edzésnek köszönhetően most már fizikailag is egyre jobban készen állok a játékra. A fociban nem az a legfontosabb, hogy hány percet játszol, az a lényeg, mit teszel, amikor a pályán vagy. Ha lehetőséget kapok a játékra, akkor szeretném azt tenni, ami a feladatom, és szeretnék minden meccsről felemelt fejjel távozni, abban a tudatban, hogy én megtettem mindent, ami tőlem elvárható volt. Számomra most a három legfontosabb dolog: tiszta gondolkodás, egészség, valamint sok-sok áldozat a cél érdekében. Mielőtt Európába jöttem, azt gondoltam, hogy ha bekerülök a profi fociba, akkor onnantól kezdve majd egyszerű lesz a felfelé vezető út. Most, hogy benne vagyok a körforgásban, rá kellett jönnöm, hogy a legfontosabb dolgok fejben dőlnek el. Ha egy játékos nem 100%-os fejben, akkor az előrelépés nem is lehet számára opció. Én nem járok bulizni, nem iszom alkoholt. Edzés, étkezés, alvás. Ezek jellemzik a napjaimat – folytatta Thiam

– Az elmúlt két év nem volt egyszerű, viszont nagyon sokat tanultam. Ezek közül a legfontosabb: bárhová is mész, mindig akad majd konkurencia, és ahhoz, hogy valami jót kaphass, neked is adnod kell. Én az a fajta ember vagyok, aki ha nem kapja meg, amit szeretne, akkor újra és újra próbálkozik. Mindennap.