HÍREK

Felnőtt pályafutása során csak az MTK (Textiles, Bástya, Vörös Lobogó) játékosa volt! 

A sportsajtóban Kovács II néven volt ismert. Testvére, Kovács Imre olimpiai bajnok labdarúgó és mesteredző.

Kuriózum, hogy a kék-fehér gárda történetének volt egy olyan időszaka, amikor négy Kovács is volt a csapatban: Kovács I Imre és Kovács II József testvérek voltak, míg Kovács III Ferenc és Kovács IV István csak névrokonok. De csak egy alkalommal, 1954. december 22-én, a Szombathelyi Lokomotív ellen (1:2) lépett pályára tét mérkőzésen mind a négy Kovács...

Kovács II József az MTK 91. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 414. játékosa.

1945-ben lett az MTK játékosa. Kétszeres bajnok, 1951-ben és 1953-ban lett aranyérmes a csapattal. Játszott az 1952-ben Magyar Népköztársasági Kupát, és az 1955-ben Közép-európai Kupát nyert kék-fehér együttesben. 1955-ös visszavonulásáig 294 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 15 gólt szerzett. Felnőtt pályafutása során csak az MTK (Textiles, Bástya, Vörös Lobogó) játékosa volt!

Érdekes, hogy szinte mindenhol visszavonulásának éveként 1955-öt írnak, de az 1956-os,októberben félbeszakadt bajnokságban is játszott egyetlen bajnoki mérkőzést a Vörös Lobogóban, májusban. Sőt, MNK meccsen is szerepelt júliusban, valamint pályára lépett a Rapid Wien elleni két  KK elődöntőben is, ugyancsak júliusban.

Az MTK Örökös Bajnoka!
1948 és 1951 között 5 alkalommal szerepelt a válogatottban. Érdekes, hogy a két Kovács testvér egy napon, 1948. május 23-án mutatkozott be a válogatottban, de mégsem egy csapatban futballoztak! Ugyanis ekkor egy napon (!) a magyar válogatott két hivatalos mérkőzést is játszott! József Tiranában a Balkán Kupában Albánia (0:0), míg Imre az Üllői úton Európa Kupa mérkőzésen Csehszlovákia ellen (2:1) játszott. Ötszörös Budapest válogatott, és 17-szeres B-válogatott.

1962-től edzőként dolgozott. Először alsóbb osztályú csapatoknál volt vezetőedző (EMAG, Kőbányai Lombik, Vasas Ikarus), majd Egyiptomban vállalt munkát. 1970-ben tért haza, és egy idényen át a Pécsi Ércbányász edzője volt. 1973 és 1979 között a Bp. Vasas Izzó vezetőedzőjeként tevékenykedett. Itt 1978-ban edzőként is bemutatkozott az élvonalban. Tréneri pályafutásának utolsó állomása 1979 és 1981 között a SZEOL AK csapata volt. Összesen 40 NB I-es bajnoki mérkőzésen ült a kispadon.

78 éves korában hunyt el. A Farkasréti Mindenszentek Templom urnatemetőjében (Hegyalja út 139.) nyugszik (az urnatemetőbe akkor lehet lemenni, amikor nyitva van az iroda).