HÍREK

– Mit kell tudni rólatok?

– Tóth Milán: Még ötéves sem voltam, amikor apukám egyik ismerőséhez elmentem a BVSC-be focizni, így indult. Pár hetet játszottam csak ott, amikor áthívtak az Újpestbe. A lila-fehéreknél tizenkét évet töltöttem. Végigjártam a ranglétrát, de a felnőtt kerethez már nem sikerült odakerülnöm. Az Újpest U17-es gárdája kiesett a másodosztályba, ott nem szerettem volna focizni. Az utolsó évben az MTK Budapest elleni 1-1-re végződött bajnokin felfigyelt rám Polyák Balázs, utána megkeresett, és áthívott a kék-fehérekhez. Gólt egyébként azon a meccsen nem szereztem, de harcos voltam, sok labdát megtartottam, kitűntem abból a csapatból. Örültem a lehetőségnek, mert szerettem volna az ország legjobb csapatában játszani. Idén nyáron kerültem Agárdra.

– Kisari Tibor: Négyéves koromban kezdődött, Dévaványán. Már papám, és apukám is focizott. Onnan 2011-ben Békéscsabára kerültem, majd 2013-ban a kék-fehérekhez Pestre, az U15-ös csapathoz, de fél év múlva már Agárdon játszottam.

– Mindketten csatár poszton szerepeltek, de mindig kapuközelben játszottatok?

– T.M.: Kiskorom óta támadó pozícióban találtam fel magam, bár volt pár évem, amikor irányító középpályásként számítottak rám, de csak elől érzem jól magam.

– K.T.: Az elején támadó középpályásként szerepeltettek. Csabán kezdtek már előrébb játszatni, onnantól középcsatárként számolnak velem. Jobblábas vagyok, néha ugyan kiraknak jobb vagy balszélre, de középen érzem a legjobban magam.

– Milán, te ősszel az U19-es csapatban kaptál lehetőséget, Tibi, te pedig főleg az U17-esek között szerepeltél. Mik a jövőbeni céljaitok?

– T.M.: Edzőmeccsen már bemutatkoztam az NB III-as csapatban, ott győztes gólt is lőttem. Tavasszal még az U19-ben számítanak rám, meg kell nyernünk a bajnokságot, és ehhez kellenek a góljaim. Jövőre a fiatalok Bajnokok Ligájában szeretnénk indulni. Tizennyolc éves vagyok, nyáron feljebb akarok lépni, jó lenne a felnőtt foci közelébe kerülni.

– K.T.: Eddig minden évben az idősebb korosztállyal edzettem és velük is játszottam. Idén nyártól is többször tréningeztem az U19-esekkel, az első hat meccsen velük is meccseltem. Szeretnék télen jól felkészülni, és visszakerülni U19-be. Örülnék, ha egyszer edzhetnék a nagyokkal is. ’99-es születésű vagyok, az NB I-et korainak érzem még, de két éven belül odakerülhetek.

– Melyik korosztályos válogatottban léptetek már pályára?

– T.M.: Egy évvel ezelőtt húztam fel utoljára a címeres mezt. Az U18-as válogatottban hét meccsen szerepeltem, gólt nem lőttem, de ezután már nem hívtak be. Remélem, egyszer észrevesznek még. Szeretnék jövőre visszakerülni.

– K.T.: Az elején a megyeválogatottban, a régióválogatottban, és a dél-magyar válogatottban is szerepeltem, majd felkerültem az „A” keretbe. Az U17-es Eb-ig folyamatosan hívtak, de ott már nem számítottak rám, azóta nem kaptam meghívót.

– A téli szünetben az U19-es csapat vezeti a bajnokságot, de az U17-esek is dobogón vannak. Milyen tavaszban reménykedhetünk?

– T.M.: Az U19-es csapatnak meg kell nyernie a bajnokságot. Az Újpestben eddig ez nekem még nem adatott meg, szeretnék aranyérmes lenni az MTK Budapesttel. Erős a mezőny, a rájátszásban a legjobb nyolc maradt. Tavasszal legalább annyi gólt akarok lőni, mint ősszel, (Tóth Milán 11 góllal vezeti a góllövőlistát – a szerk.) azzal gólkirály leszek.

– K.T.: Tavasszal az U17-es csapat is a felsőházban szerepel, mindenki tiszta lappal indul, az első nyolc együttes játszik egymással. Meg szeretnénk nyerni a bajnokságot. Minnél több gólt akarok szerezni, és hozzájárulni a csapat sikereihez. Ha tavasszal még tíz gólt rúgok (Kisari Tibor 16 gólnál tart – a szerk.), meglesz a gólkirályi cím.

– Beszéljetek arról, ami nem futball! Mit tudhatunk rólatok?

– T.M.: A sulit most kicsit hanyagolnom kell, nehéz összeegyeztetni a focival. Újpesten magántanuló vagyok, az agárdi Chernel István Gimnáziumba járok a csapattársaimmal. Idén fogok érettségizni. Családom és a barátaim nagyon hiányoznak, de mindenben támogatnak, minden meccsemen ott vannak. Apukámnak és anyukámnak sokat köszönhetek, kiskorom óta mindenben segítenek, megadták azt a hátteret, ami a focihoz és az élethez kell. Most első a futball.

– K.T.: Családom Dévaványán él, régóta külön vagyok tőlük, most az akadémián lakom, és itt is tanulok. Hétvégenként tudok csak hazajárni, de néha a barátnőmnél maradok, és onnan jövök vissza. Másodikos vagyok, két év múlva érettségizem.