HÍREK

Ezen a napon született Holics Ödön, az MTK kiváló kapusa, atlétája és edzője

2019-12-07

Ezen a napon született Holics Ödön, az MTK kiváló kapusa, atlétája és edzője

Holics (Holits, sírfelirata szerint Holitsch) Ödön (Tótkomlós, 1886. december 7 - Budapest, 1970. április 5.) - olimpikon atléta, labdarúgó.

Halálának időpontjaként több helyen 1970. április 5-e is olvasható - de a hivatalos iratok, és a Kozma utcai Zsidó Temető nyilvántartása szerint április 2-án hunyt el. Temetése április 7-én volt.

A Magyar Úszó Egyletben (MÚE) kezdődött a pályafutása. 1906-1911-ig játszott az MTK labdarúgó csapatában. 21 meccsen 3 gólt szerzett. Érdekes, hogy csak 7 alkalommal volt kapus, tizennégyszer a mezőnyben futballozott. 1907-1908-ban bajnoki címet nyert,  és az első Magyar Kupa győzelemnek is részese volt 1910-ben.

1909-ben távolugrásban szerzett bajnoki címet, természetesen MTK színekben. 

Az 1908-as londoni olimpián Brüll Alfréd támogatásával vett részt, ahol 14. lett távolugrásban 654 cm-es eredménnyel. Egy évvel később 662 cm-rel magyar bajnoki címet szerzett.

1908-tól 1910-ig az MTK jegyzője, 1910-től 1913-ig atlétikai szakosztályvezető. Az MTK választmányi tagja 1908-tól. Az MTK előtt a MUE versenyzője volt.

Labdarúgóként 4 alkalommal lépett pályára a válogatottban, a nemzeti tizenegy kapuvédőjeként. 

Az MTK 4. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 21. játékosa.

A sokoldalú sportember  rendszerint kapus volt, de ha kellett, a csatársorban is megállta helyét. Ő és Domonkos László voltak az első magyar, MTK-s kapusok, akik vetődtek is a labda után. Labdafogásával és ésszerű helyezkedésével szintén kitűnt a kortárs hálóőrök közül. 

A magyar labdarúgás történetének egyik legfiatalabb válogatott játékosa, 1903. június 11-i debütálásakor mindössze 16 éves és 186 napos volt, ez a kapusok között azóta is "megdönthetetlennek látszó" csúcs.

Atlétaként a távolugrás lett a fő versenyszáma, de versenyzett a többi ugrószámban, rövid- és hosszútáv futásban, sőt, még súlylökésben is. 

Az I. világháborúban zászlóskén szolgált, kitüntetéseket is kapott.

Edzői pályafutását 1919-ben kezdte, Gillemot Ferenc után ő lett a második hivatásos edző Magyarországon. Párhuzamosan foglalkozott két szeretett sportágával - az MTK-ban atléta edző, a MAFC-ban atléta- és futballtréner is volt, az Újpestnél és a Nemzetinél viszont már csak a labdarúgókat edzette.

Az MTK Örökös Tagja!

Egy mérkőzésen a labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya is lehetett. Az 1924-es olimpia előtt őt bizta meg az MLSZ a csapat felkészítésével. Edzősködött Svájcban, majd a profi korszakban a Nemzeti trénere volt. A háború után a Traktor SE edzője lett.

A testnevelő tanári pályán a labdarúgás szakmai kérdéseivel elméletileg is sokat foglalkozott. Az elsők között ismerte fel, és hangsúlyozta a rendszeres edzés jelentőségét. Mamusich Mihállyal közösen szakkönyvet írt "Hogyan futballozzunk" címmel.

Ő találta ki a hátravont középcsatár játékot, melyet aztán Bukovi Márton és Sebes Gusztáv az MTK-ban és az Aranycsapatban fejlesztett tökéletesre.

Tanított a zsidó árvaház polgári iskolájában, és a VIII. kerületi községi polgári iskolában, majd a zsidó gimnáziumban. A tanítás és az edzőség mellett bőrönd kereskedéssel is foglalkozott. „Élelmiszerárusító, - és Forgalmi korlátolt felelősségű társaság" alapítója és ügyvezetője 1933-tól 1942-ig, amikor a zsidó törvények miatt ügyvezetősége megszűnt. 

1969 júniusában, súlyos villamosbaleset érte, amelynek során a felesége meghalt. Ő is sokáig válságos állapotban volt, de felgyógyult. Tíz hónappal később, 1970. április 2-án hunyt el.

A Kozma utcai Zsidó Temetőben (39. parcella, 7. sor, 40. sír) nyugszik feleségével, és két gyermekével (Tamás, Noémi).

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2025-12-13 19:00 ÚJ HIDEGKUTI NÁNDOR STADION

MTK BUDAPEST

VS

ÚJPEST FC

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman