HÍREK

Az 1924-es párizsi nyári olimpián Faludy néven szerepelt a válogatottban. Ugyanis azoknak a kiutazó játékosoknak a nevét, akiké nem tűnt elég "magyarosnak", az ötkarikás játékokra megváltoztatták.

Orth 1914-ben a Terézvárosi SK kölyök csapatában  kezdte a labdarúgást, 1915-ben a Vasas ifjúsági gárdájához került, majd 1917-ben az MTK  középcsatára lett. Terézvárosban egy grundon Révész Béla, az MTK többszörös bajnok, válogatott játékosa látta futballozni, csábította a kék-fehérekhez, ahova aztán kis "kitérővel" került. Jimmy Hogan volt ekkor az együttes edzője.

Az MTK elnöke, Brüll Alfréd vette szárnyai alá Orth Györgyöt, a kék-fehérek és a magyar futball csatárlegendáját. Brüll a nevelt fiának tekintette, a legtöbbször náluk ebédelt az Andrássy út 9. szám alatti Brüll-palotában, kapott zsebpénzt is, amit hazavitt az őt lányanyaként szülő, egyedül nevelő édesanyjának. Ruházták, taníttatták, a Vas utcai felső kereskedelmi iskolába járt, érettségi után pedig az angol–osztrák bankban helyezték el. A későbbi MTK-s csapattárs, az Orthnál két évvel idősebb Mándi Gyula, a 31-szeres válogatott fedezet, a majdani Aranycsapat állami edzője is a Vas utcai kereskedelmibe járt.

Tehetsége mellett Orth György Brüll Alfrédnak is köszönhette, hogy nagy játékos lett.

1928-ig erősítette az MTK-t, majd a Hungária FC-t. Miután 1925 őszén Bécsben súlyosan megsérült, csak az 1926-1927. évi profi-bajnokságban játszott ismét a Hungária FC csapatában. 

Az MTK 36 / 29. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 124. játékosa.                                       

Kék-fehér színekben 1917-1925 között 8 bajnoki aranyat nyert és háromszor volt gólkirály (1919–1920 / 28 gól,  1920–1921 / 21 gól, 1921–1922 / 26 gól). 1923-ban a csapattal a Magyar Kupát is megszerezte.

167 bajnoki mérkőzésen 138 gólt lőtt. Az "MTK-aranylánc" csatársor - Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny - nagyszerű volt, igaz, hogy ebben a felállásban nem sokszor játszottak együtt.                             

1918-ban az Év labdarúgójává választották (bár, hogy akkor egyáltalán létezett-e ez a cím, azt több futball történész is vitatja).

Az MTK Örökös Bajnoka!

A válogatottban 16 éves és 188 napos korában mutatkozott be. Csak három olyan játékos van (Horváth József - BTC, Bíró Gyula - MTK, Holits Ödön - MÚE, MTK), akik nála is fiatalabbak voltak, amikor először szerepeltek a nemzeti tizenegyben. Orth 1917 és 1927 között 32 alkalommal játszott a címeres mezben,  és 13 gólt szerzett. Tagja volt az 1924. évi nyári olimpiai játékokon sikertelenül szereplő csapatnak.

1926-1927-ben - Jimmy Hogan után, és Feldmann Gyula előtt - Orth György volt a játékos-edző, s bronzérmes lett az immár Hungária FC néves szereplő együttes.

Aktív labdarúgó-pályafutása befejezése után Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Chilében, Argentínában, Peruban, Kolumbiában és Portugáliában számtalan csapatnál, közte világhírű együtteseknél, mint a Boca Juniors, a Sporting Lisszabon, az FC Porto volt edző.

A chilei labdarúgó-válogatottnak három alkalommal, 1930-1932, 1942-1944 és 1948-1949 között volt szövetségi kapitánya. Uruguayban az I., az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon az 5. helyezett Chile szakmai irányítója. 1945 - 1947 között Mexikó, 1955-től 1956-ig Kolumbia, majd Peru (1956-1960) szövetségi kapitánya volt.  A Copa America sorozaton kétszer is 4. helyezést ért el a peruiakkal. 

Egy érdekesség, amire azt szokták mondani, kicsi a világ... Orth az 1960-as római olimpián a perui válogatott szövetségi kapitánya volt. A csoport mérkőzések során a későbbi bronzérmes magyar csapattal is játszottak (6:2) a dél-amerikaiak. A mieink kispadján az a Volentik Béla ült, aki egyetlen válogatottsága során 1927-ben a jugoszlávok ellen (3:0) együtt játszott a magyar nemzeti együttesben Orth Györggyel.

Kitűnő fizikai adottságai kifogástalan technikai felkészültséggel, magas fokú játékintelligenciával és taktikai érzékkel párosultak. Kiismerhetetlenül cselezett, okosan hozta játékba társait, ő maga fejjel és lábbal egyaránt veszélyes volt a kapura. Már jóval 180 centiméteren felüli, arányos termetével kimagaslott társai közül. Tökéletes technikai képzettsége, fejjel és lábbal egyaránt, olyan magas fokú játékintelligenciával, „hadvezéri” irányítóképességgel, korát megelőző taktikai érzékkel és fegyvertárral párosult, amely az európai labdarúgás egyik legkiválóbb egyéniségévé avatta. 

Sokoldalúsága is szinte páratlan. Kapustól balszélsőig talán minden helyen játszott — válogatott színvonalon. (Szereplése a legjobb tizenegyben így oszlik meg: középcsatár 19, középfedezet 5, jobbösszekötő 3, jobbfedezet 2, balfedezet 1 mérkőzésen volt.) A sérült Zsák helyett a kapuba is többször „beugrott”, sikerrel. Zseniális taktikusnak bizonyult. A legváratlanabb pillanatokban, a másodperc tört része alatt kedvező helyzetet tudott teremteni saját vagy társai számára. Ellenállhatatlanul cselezett, nagy erővel és pontosan lőtt, illetve fejelt. Vasárnaponként sok ezer ember csak azért járt mérkőzésre, hogy az ő játékában gyönyörködhessen…

Már több mint hatvan éve, hogy az égi pályákon játszik Orth György, az MTK futball legendája. 

Haza látogatásra készülődött, amikor 1962 januárjában egy végzetes szívroham elszólította a földi küzdőtérről. Az ötvenes évek végén is haza akart látogatni, eljött Bécsújhelyig a sógorához, aztán valami miatt visszafordult. Legjobb barátjával, az "MTK-aranylánc" csatársor tagjával, Molnár György "Hangyával" rendszeresen levelezett.

Sírja Portugáliában, Portóban van. A sírkövön Orth osztrák feleségének portugál nyelvű búcsúüzenete olvasható: „Gyuri – vivo para te recordar – Anny” (magyarul: „Gyuri, azért élek, hogy rád emlékezzek. Anny”). Az elmúlt évtizedekben többször is felmerült, hogy Magyarországra hozzák Orth György hamvait.

***********************

Emlékét az Új Hidegkuti Nándor Stadion VIP-termében mellszobor,  egykori középiskolája, a felső kereskedelmi iskola, a mai Széchenyi István Kereskedelmi Technikum falán Budapesten, a 8. kerületi Vas utcában emléktábla őrzi, s itt van emléktáblája későbbi csapattársának, Mándi Gyulának is..

A mellszobrot, Grantner Jenő szobrászművész alkotását 1978. május 6-án leplezték le egy MTK - Bayern München mérkőzés előtt. Merényi Andor, a labdarúgószakosztály elnöke mondott méltató beszédet, majd a két csapatkapitány, Borsó János és Gerd Müller koszorúzta meg Orth György szobrát.

A 85 kilós bronz mellszobor eredetileg az MTK-stadion Hungária körúti oldalán, a maratoni kapu és az akkor újonnan kialakított, körúti tornacsarnok közötti részen kapott helyett betontalapzaton, aztán az elmúlt évtizedek során többször áthelyezték...

A múlt század '70-es éveiben még az is felvetődött, hogy róla nevezik el a Hungária körúti stadiont.

1994-től néhány évig Orth György-díjnak nevezték az MLSz által évente átadott legjobb játékos, legjobb edző, legjobb játékvezető, valamint életmű-elismeréseket, majd 2000-ben Orthról nevezték el a magyar futball újjáépítésének állami programját.

Orth György emléke az utóbbi időszakban kissé háttérbe szorult - eltekintve a Baráti Kör szezonnyitó előtti szobor koszorúzásaitól - nevét nem őrzi sem közterület, sem intézmény, sem létesítmény – ellentétben a szintén szoborral rendelkező Hidegkuti Nándorral, Sándor Károllyal és Brüll Alfréddal, bár őrá dombormű emlékeztet, de születésének másfél évszázados évdordulójára talán szobra is lesz...

Egyszer Barcs Sándor egykori MLSZ-elnök, FIFA és UEFA alelnök  megkérdezte Peco Bauwenst, az akkor már visszavonult világhírű német játékvezetőt, aki 75 válogatott találkozón fújta a sípot, s látta játszani Orth Györgyöt és Puskás Ferencet is, hogy hosszú pályafutása alatt ki volt a legjobb futballista. Bauwens így válaszolt: "Der Orth, der Djuri Orth!"

Orth György életéről - pontosabban annak első három évtizedéről - hamarosan játékfilm készül. Jelenleg a dokumentumok összegyűjtése, a forgatókönyv írása történik... 

Könyvajánlat:

* Fekete Pál: Orth és társai. -  Budapest, 1963

* Hámori Tibor: Régi gólok, edzősorsok. Orth György nyomában. Guttmann Béla emlékei. -  Budapest, 1985

*****  A cikkben felhasználtam Balogh János Mátyás, a Magyar Nemzeti Levéltár történész-főlevéltárosa Orth György emlékezete című tanulmányának egyes részleteit is.

..