HÍREK

Az MTK 41 / 33. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 150. játékosa.

Labdarúgó pályafutását 14 évesen a Vasasnál (1913–1917) kezdte, majd a Törekvés (1917–1920), az MTK (1920–1922), az SC Hakoah Wien (1922–1926), a New York Giants FC (1926–1928), a New York Hakoah FC (1928–1929), a Hakoah All Stars Brooklyn (1929–1930), a New York Soccer Club (1930–1931), a Hakoah All Stars Brooklyn labdarúgója (1931–1932) játékosa volt.

Csapatunkhoz történt igazolása után vált igazán ismert labdarúgóvá, majd már mint kétszeres magyar bajnok (1920–1921, 1921–1922) szerződött a Hakoah Wienhez, amellyel megnyerte az első osztrák profi bajnokságot 1924-1925-ben. Az MTK-ban 34 mérkőzést játszott, és 4 gólt szerzett.

Az MTK Örökös bajnoka!

1921 és 1924 között 4 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, és 1 gólt szerzett, ezt első válogatott találkozóján lőtte, Németország ellen (3-0). Tagja volt az 1924-es párizsi nyári olimpián részt vevő csapatnak, Gárdos Béla néven. A búcsúja nem sikerült szépre. Soha többé nem húzta magára a címeres mezt azután, hogy az olimpián a válogatott 3-0-ás vereséget szenvedett az egyiptomi csapattól.

Edzőként hatalmas nemzetközi karriert futott be! Guttmann Béla pályafutása során 12 ország 25 csapatát irányította, de sehol sem maradt sokáig. Ennek két oka volt: egyrészt a nehéz természete, másrészt mert hű maradt a mottójához,  „a harmadik szezon végzetes" (vagyis nem szabad megvárni...). Az egyik legnagyobb és legismertebb magyar edző volt. Ő honosította meg Brazíliában a 4-2-4-es formációt, amivel 1958-ban világbajnokok lettek. Egymás után kétszer BEK-győzelemre vezette a Benficát. A világ minden táján elismerték és értékelték tudását.

Szinte felsorolhatatlan azon csapatok neve, amelyeknél edzősködött - a legtöbbször hatalmas sikerrel: SC Hakoah Wien (osztrák, 1933–1935 és 1937–1938), az SC Enschede (holland, 1935–1937), az Újpest FC, illetve az ÚTE (1938–1940 és 1947), a Vasas (1945), a Ciocanul Bucuresti (román, 1945–1947), a Kispesti AC (1947–1948), a Padova Calcio (olasz, 1949–1951), az AC Triestina (olasz, 1951–1952), a Quilmes (argentin, 1952), az Apoel Nicosia (ciprusi, 1953), az AC Milan (olasz, 1953–1955), a Lanerossi Vicenza (olasz, 1955–1956), az FC Sâo Paulo (brazil, 1957–1958), az FC Porto vezetőedzője (portugál, 1958–1959 és 1973–1974). A portugál válogatott szövetségi kapitánya (1959–1960), a Benfica (portugál, 1959–1962 és 1965–1966), a Peñarol (uruguayi) vezetőedzője (1962–1963), az osztrák válogatott szövetségi kapitánya (1964), az FC Servette (svájci, 1966–1967), a Panathinaikosz (görög) vezetőedzője (1967), az Austria Wien (osztrák) technikai igazgatója (1973). Edzőként BEK-győztes (1960/61 és 1961/62); Közép-európai Kup -győztes (KK, 1939); magyar bajnok (1938/39 és 1946/47), olasz bajnok (1954/55), Sâo Paulo állam bajnoka (paulista, 1957), portugál bajnok (1958/59, 1959/60, 1960/61), uruguayi bajnok (1962), portugál kupagyőztes (1962).

Guttmann Béla fedezte fel Portugália számára Eusebiót, Costa Pereirát, Colunát Mozambikból, José Aguas Angolából.

És ami egyetlen, Guttmann Bélával kapcsolatos írásból sem maradhat ki: a Guttmann átok! 1962-ben egymás után a második Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK)  trófeáját is megnyerte a Benficával, ezért Guttmann extraprémiumot követelt a klubelnöktől, dr. António Mundrungától, aki azt felelte, hogy ez nem szerepel a szerződésben. Guttmann Béla dühbe jött, s mielőtt rácsapta volna az ajtót a szerinte zsugori főnökre, megátkozta a klubot azzal, hogy soha többé (más források szerint 100 évig) nem nyer európai kupát a csapat. Azóta 8 finálét is elbukott a Benfica. Ötször a BEK / BL-ben, háromszor pedig az UEFA Kupa / Európa Ligában maradt alul.

Gutttmann Béla volt az első három edzők egyike, aki Brazíliában európaiként sikeres munkát végzett. A másik két edző is magyar: Mándi Gyula és Kürschner Izidor. Mindhárman egykori MTK játékosok voltak, s mindhárman megkapták a brazil állampolgárságot is.

Guttmann Béla 82 éves korában Ausztriában, Bécsben hunyt el, a császárvárosban, a Zentralfriedhofban nyugszik.

Életének egy időszakáról szinte semmit sem tud a nyilvánosság. Ezzel kapcsolatban Sebes Erzsébet újságíró, Sebes Gusztáv lánya egy alkalommal elmondta, édesapja féltett titkai közé tartozott, hogy Guttmann Béla hogyan és hol élte túl a holokausztot, s emiatt miért volt élete végéig  lelkiismeretfurdalása a világjáró mesternek, akiről hamarosan film készül.

********************************************************

GUTTMANN BÉLA ÉLETÉNEK AZ AZ IDŐSZAKA, AMIRŐL SZINTE SEMMIT SEM TUD A FUTBALL HISTÓRIA

Az Újpest csapatával Guttmann Béla bajnokságot és Közép-európai (Mitropa) Kupát nyert, 1939 augusztusában mégis távoznia kellett a klubtól. 

Egy rövid ideig, néhány hétig Svájcban volt, majd visszajött Budapestre. A zsidótörvények a mindenféle jogkorlátozások ellenére a magyarországi zsidóság élet és részben vagyonbiztonságát ekkor még biztosították.

Guttmann szeptemberben megnézte az Újpest mérkôzését a Hungária ellen, és az év utolsó hónapjaiban többször feltûnt a Hungária kávéházi törzsasztalánál. 1940. január 20-án ott volt az újpesti római katolikus templomban Zsengellér Gyula esküvôjén, ahol újra találkozhatott egykori tanítványaival és az Újpest vezetôségével. 

Aschner Lipót, az Újpest elnöke továbbra is igényt tartott a szaktudására, nem hivatalos minôségben, „titkos tanácsadóként” alkalmazta. A feladata az volt, hogy értékelje az Újpest mérkôzésein látottakat.

Aschner Lipót a Tungsram megalapítója, több mint egy évtizeden át volt az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnöke és fő támogatója. Őt a Gestapo Magyarország német megszállása után néhány nappal  elhurcolta Apostol utcai villájából. A dachaui (más források szerint mauthauseni) haláltáborból 1944. decemberében a Tungsram Rt. tulajdonosai 100 ezer frankos váltságdíjjal kivásárolták, és Svájcba, Genfbe  távozhatott. 1948-ban visszatért Budapestre.

Guttmann Béla 1940 és 1943 között - a magyar belpolitikai helyzettől függően - több alkalommal is hosszabb-rövidebb ideig Svájcban volt. Érdekes kérdés az is, hogy Svájcba milyen úton ment, és hogyan jött haza, mivel az akkori Magyarország és Svájc között ott volt a Német Birodalom, amelynek a területén át kellett utaznia. Igaz, aki magyar állampolgár volt, és magyar útlevéllel rendelkezett, az származására való tekintet nélkül többnyire átjuthatott.

Hazajövetele és a német megszállás között több hónap telt el. Vajon miért nem hagyta el újra az országot? Miben, vagy ki(k)ben bízott?... 

Amikor utoljára hazajött Svájcból, Sebes Gusztáv és Titkos Pál, a Hungária FC játékosai - akikről tudta, hogy a kommunista párt tagjai - felkeresték, és megpróbálták rábeszélni a Svájcba történő visszatérésre, vagy legalább az illegalitásba vonulásra. A visszatérétől elzárkózott, az illegalitásba vonulásról azt mondta, majd akkor, ha nagyon veszélyes lesz a helyzet.

Magyarország német megszállásakor, 1944. március 19-én az Újpest Nagyváradon játszott. A meccs félidejében Kompóti-Kléber Gábor

újságíró, egykori Hungária játékos, volt válogatott labdarúgó, szólt a találkozót megfigyelô Guttmann-nak, hogy baj van, így hazafelé, Pest elôtt leszállva a vonatról elkerülte az igazoltatást. 

A német megszállás tragikus fordulatot hozott. Jött a gettósítás, a sárga csillag kötelező viselése.

Újpesten bújtatták, de valakik valószínűleg egy véletlen elszólással lebuktatták, így elvitték munkaszolgálatra. Guttmann elôbb Vácon, majd Erdôkertesen, a volt Roheim-telepen, ahol többségében zsidók dolgoztak, volt munkaszolgálatos, végül Budapesten, a Timót utcai vasúti és hidász szertárban, ahonnan többekkel együtt sikerült megszöknie.

Guttmann Béla ekkor illegalitásba vonult, Újpesten Moldován Pál és családja bújtatta, az Árpád út 106. alatti lakásuk és fodrászüzletük padlásán. Az épület már csak fotón látható, helyét parkoló foglalja el a Horváth Cukrászdával szemben. A kor viszonyainak ismeretében nehezen hihető, hogy ezt sokáig tudták volna tenni. Így rövid ideig a Tungsram gyár is menedékül szolgált számára. A rejtekhelyeknek köszönhetôen Guttmann elkerülte, hogy deportálják, és koncentrációs táborba kerüljön.

Horthy a budapesti zsidóság deportálását 1944 júliusában leállította, a Gestapo azonban addig több ezer embert elhurcolt.

Guttmann Béla a háború után, 1945 novemberében feleségül vette a bújtatásában segítô Moldován Máriát.

*********************

Életének erről az időszakáról szinte semmit sem tud a nyilvánosság.

 Sebes Gusztáv 1945-ben az újjá alakult MTK vezetőségének, melynek ő is tagja volt, megosztotta ezt az információt. Erről lánya, Sebes Erzsébet újságíró úgy beszélt, édesapja féltett titkai közé tartozott, hogy Guttmann Béla hogyan és hol élte túl a holokausztot, s emiatt miért volt élete végéig lelkiismeretfurdalása a világjáró mesternek.

Hogy miért volt lelkiismeretfurdalása? Ezt Sebes Gusztáv és Titkos Pál mesélte el a '80-as években egy beszélgetésünk során. Nos, azért, mert  Brüll Alfrédot, az MTK legendás elnökét, a klub történetének legnagyobb mecénását nem tudta rábeszélni sem arra, hogy visszatérjen Svájcba, sem arra, hogy illegalitásba vonuljon, s vele együtt rejtőzködjön Újpesten. 

Brüll Alfréd mindkét lehetőséget fatalista módon elutasította, mintha abban hitt volna, hogy a jövő determinált, meghatározott és semmit sem tehetünk ez ellen, akaratunkkal nem befolyásolhatjuk a jövőnket.