HÍREK

A jelen:

A 2015 tavaszán bekövetkezett Quaestor-botrány miatt a Győri ETO FC a megszűnés szélén állt, s a 2014-2015-ös szezon végeztével már köztudott volt, hogy a csapat elveszítette NB I-es indulási lehetőségét. Győr városa mentette meg a megszűnéstől a klubot, és így vált csak lehetővé az ETO FC Győrnek a harmadik osztályban való folytatás. A 2017-2018-as bajnokságot WKW ETO FC Győr néven aztán már az NB II-ben kezdhették a Rába-partiak, ahol a 7. helyen végeztek, legutóbb pedig a 8. helyen zártak.

Az idei pontvadászatban a 18. forduló után - ami valójában 16 lejátszott mérkőzést jelent - a 7. helyen állnak 24 ponttal - 6 győzelem, 6 döntetlen, 4 vereség a mérlegük. A találkozókon 22 gólt lőttek, és 18-at kaptak. A bajnoki tabellát 37 ponttal vezető gárdánk 13 ponttal előzi meg a győrieket.

A Rába-partiak legutóbb idegenben a Békéscsaba 1912 Előrével 1-1-es döntetlent játszottak. Legutóbbi győzelmüket szeptember 18-án szerezték, amikor hazai pályán 3-1-re nyertek a Nyíregyháza Spartacus FC ellen. Az azóta lejátszott hét találkozóból hármat  elveszítettek, négyen pedig döntetlent értek el.

Az együttesben többen is rendelkeznek NB I-es rutinnal, így Bagi István, Simon Márk, Nemanja Andric, Lovrencsics Balázs, Horváth Zoltán, Horváth Tamás, Tar Zsolt, Vári Barnabás, s két, korábban csapatunkban is futballozó játékos, Gengeliczki Gergő és Borbély Bálint.

A győriek vezetőedzője a 37 éves, UEFA Pro licences Boér Gábor, aki játékosként megfordult a Békéscsabai Előre, az Újpest FC, az FC Dabas, a REAC, a Soroksár, a Törtel KSK, a Kondorosi TE és a Nagyszénás SE csapatainál, de futballozott külföldön is. Edzői pályafutását a Békéscsaba 1912 Előrénél kezdte, a WKW ETO FC Győr gárdáját 2019. május 20-tól irányítja.

A WKW ETO FC Győrrel az NB I-ben és az NB II-ben is mérkőztünk:

A két együttes 1937. szeptember 26-án találkozott először, s csapatunk a Hungária körúton 4.000 néző előtt egy tucat gólt lőtt a győriek kapujába: Hungária FC - Győri ETO 12-3. Az 50. összecsapáson 1972. május 28-án ugyancsak Budapesten 5.000 szurkoló látta, hogy együttesünk 5-0-ra legyőzte a Rába-partiakat.

A 100. mérkőzés 1999. június 16-án Győrben volt, s a hazaiak 1-0-ra nyertek. A 125. egymás elleni meccsen 2010. május 15-én hazai pályán a zöld-fehérek 2-0-ra verték meg gárdánkat. Az eddigi utolsó, 133. NB I-es találkozón 2015. április 18-án a Bozsik Stadionban Garami József által irányított csapatunk Pölöskei Zsolt és Csiki Norbert góljaival 2-1-re legyőzte a Győri ETO FC-t.

A két együttes összecsapását 1964. július 12-én látták a legtöbben, amikor a Népstadionban játszott találkozón 30.000 néző szurkolt. De többször csaptak össze húszezres publikum előtt is a csapatok.

Az NB II-ben játszott összecsapások:

1940. november 24.      

MTK - Győri ETO                 0 - 1 

1941

Győri ETO - MTK                 0 - 0

Az MTK politikai okokból történt felfüggesztése miatt a győri csapat játék nélkül lett a mérkőzés győztese, 0-0-ás eredménnyel.

2017. november 5.

WKW ETO FC Győr - MTK Budapest             2 - 1  (1 - 1)

2018. május 13.   

MTK Budapest - WKW ETO FC Győr             3 - 1  (2 - 1)                  

Merkantil Bank Liga, NB II, 2017-2018, 35. forduló - Új Hidekuti Nándor Stadion - játékvezető: Nagy Norbert - 1.751 néző

MTK Budapest: Bese Balázs - Katona Máté, Balogh Béla, Gengeliczki Gergő, Deutsch Bence - Borbély Bálint, Vass Patrik, Kanta József (Bori Gábor) - Schäfer András (Szuhodovszki Soma), Kulcsár Tamás (Hrepka Ádám), Lencse László. Vezetőedző: Feczkó Tamás.

Gólszerzőink: Vass Patrik, Lencse László, Kanta József (11-esből).

A mérleg:

MTK Budapest - WKW ETO FC Győr

NB I:

133       61      33       39        250 - 184        216      (54 %)

NB II:

 4         1        1         2            4 - 4                4      (33 %)

ÖSSZESEN:

137      62       34       42        146 - 49          220       (54 %)

- a megszerzett pontokat a ma használatos módon számoltuk.

A WKW ETO FC Győr labdarúgásának múltja:

1904-ben a Magyar Vagon- és Gépgyár Dal- és Társaskörének tagjaiból megalakult a "rúgólabdával" foglalkozó Egyetértés Torna Osztály, azaz az ETO. Klub színükként a zöld-fehéret választották, ami az idők folyamán egyszer piros-kékre váltott, de aztán újra zöld-fehér lett.

A magyar labdarúgás úttörői közé tartozik az ETO csapata. Első hivatalos mérkőzésüket 1907-ben játszották a Nyugati Kerületi bajnokságban, ahol 8-2-re győztek a Pozsony-Újvárosi LE csapata ellen.

A klub "őskorában" hosszú évekig a Vidéki Kerületi Bajnokságban szerepelt a csapat. Az első említésre méltó sikert a Hadi-kupában érték el - az első világháború miatt a bajnokság szünetelt -, amelyben a Ferencváros kivételével valamennyi élvonalbeli együttes indult. Meglepetésre az ETO a második helyen végzett a kiváló játékosokból álló csapatunk mögött.

Az 1926-os év a professzionizmus bevezetésével fordulatot hozott a magyar labdarúgásban. Az ETO-nál nem vállalták a profi szereplés feltételeit, így a csapat az amatőr bajnokságban játszott továbbra is.

Az NB I-be 1937-ben kerültek fel a győriek, miután a vidéki amatőr bajnoki döntőben legyőzték a Diósgyőrt. Az egykori legendás újpesti Fogl-gát egyik tagja, Fogl Károly irányításával a szereplést nem kísérte sok szerencse, az évad végén búcsúra kényszerültek.

Ezt követően a második világháború végéig már nem sikerült kiharcolniuk a feljutást az első vonalba.

Hosszas huzavona után indult újra az országos bajnokság 1945 őszén. A Győri Vasas ETO a Nyugati csoportba kapott besorolást, majd később a mezőny második felében folytathatta a küzdelmet.

Döntő változást jelentett a csapat életében az 1948-1949-es év. Baróti Lajos, a korábban Szegedről Győrbe került válogatott fedezet egy csehszlovákiai túrán lábtörést szenvedett, és a klub vezetői a bajnokság előtt őt bízták meg az edzői teendők ellátásával. A keze alatt stílusos együttes alakult ki, amely fokozatosan lépett előre a ranglétrán, egészen a középmezőnyig jutott.

Az évtized közepén, 1955-ben a bajnokság átszervezése miatt aztán mégis búcsúra kényszerült a csapat. Rövid ideig tartott a "száműzetés", de 1958-1959-ben a tehetséges játékosokból álló újonc megint kiesett.

A csapat 1960-ban újra a legjobbak közé került, és 2015-ig megszakítás nélkül szerepelt az NB I-ben, ami egyedülálló a vidéki klubok között.

Az 1963-as őszi bajnokságot a Hidegkuti Nándor irányította győriek nyerték, s ezzel a Nagyváradi AC után vidéki csapat második alkalommal szerzett aranyérmet a bajnokságban!

A Bajnokcsapatok Európa Kupájában is menetelt az együttes, s csak az elődöntőben tudta megállítani a világsztárokat felvonultató Benfica.

Közben a Magyar Népköztársaság Kupában is nagyszerű sorozatot kezdett az ETO. Előbb ezüstérmes volt a csapat, majd egymást követő három - 1965, 1966, 1967 - esztendőben is a győriek hódították el a trófeát. Ezáltal a Kupagyőztesek Európa Kupájának rendszeres résztvevői lettek.

Az arany után 1967-ben a bajnokságban bronzérmet vehetett át a gárda, és tulajdonképpen ezzel fejezte be a hatvanas évekbeli sikersorozatát. A következő esztendő ugyanis váratlan nehézségeket hozott, a csapat csak az utolsó pillanatokban tudta kiharcolni a bennmaradást.

A hetvenes években meglehetősen vegyes képet mutatott a szereplés.

Verebes József szerződtetésével azonban a klub egyik legfényesebb időszaka vette kezdetét. Az 1981-1982-es bajnoki esztendőben a Rába ETO több mint 100 gólt ért el, futószalagon szerezte fölényes győzelmeit, holland stílusú játékával valósággal forradalmasította a magyar focit. Győrött újra megteltek a lelátók, húszezernél többen jártak mérkőzésekre és idegenbe is sokan kísérték el a kedvenceket.

Talán még nagyobb bravúr volt, hogy az erősödő fővárosi nyomás ellenére sikerült megvédeni a bajnoki címet. Játékosoknak, vezetőknek, szurkolóknak egyaránt felejthetetlen hónapok, évek voltak ezek. Az első Verebes-korszak még két ezüst- és egy bronzérmet hozott, s ha a végére valamelyest csökkent is a futball-láz, az öt dobogós helyezés önmagáért beszél, hiszen a két aranyérmet a következő esztendőkben két ezüst és egy bronz követte.

A nemzetközi szereplés azonban elmaradt a várttól.

Nehéz esztendők következtek, aztán szinte közfelkiáltásra tért vissza 1993 tavaszán Győrbe a korábbi sikerkovács, Verebes József. Kezdetben minden szépnek tűnt, de valahogy nem jöttek a várt eredmények.

A 2000-es évek elején a sok szakosztályos, az olimpiai sportágakra koncentráló egyesületi modell helyett Győri ETO FC néven labdarúgóklub célozta meg az előrelépést.

A Győri ETO FC a 2005-2006-os bajnoki szezont a 9. helyen, a 2006-2007-es évet pedig csak a 13. helyen zárta. Ez a szereplés elmaradt az előzetes várakozásoktól.

A 2009-2010-es évadnak Pintér Attila irányításával vágott neki a csapat.

Az ETO történelme negyedik bajnoki címét 2013-ban az ő vezetésével szerezte. A következő, a 2013-2014-es idényben a második helyen végeztek.

Aztán a 2015 tavaszán bekövetkezett Quaestor-botrány miatt a csapat a megszűnés szélén állt. A 2014-2015-ös szezon végeztével már köztudott volt, hogy az együttes elveszítette elsőosztályú indulási lehetőségét, főszponzor és tulajdonos nélkül maradt.

2015 májusában az ETO Futsal csapata és Győr városa mentette meg a megszűnéstől a klubot, és így vált csak lehetővé a harmadik osztályban való folytatás.

A 2017-2018-as bajnokságot WKW ETO FC Győr néven aztán már az NB II-ben kezdhették a Rába-partiak, ahol a 7. helyen végeztek, legutóbb pedig a 8. helyen zártak a Merkantil Bank Ligában.

A győri csapat Palotai Károly, Orbán Árpád és Keglovich László személyében olimpiai bajnokot is adott a magyar sportnak.

A klubnál szakvezetőként szinte a teljes magyar edzői kar színe-java megfordult - hogy csak néhányukat említsük: Baróti Lajos, Szusza Ferenc, Hidegkuti Nándor, Mészáros József, Palicskó Tibor, Gellei Imre, Verebes József.