HÍREK

Bemutatjuk szerdai ellenfelünket: Amit a Dorogi FC-ről tudni kell

2020-03-03

Bemutatjuk szerdai ellenfelünket: Amit a Dorogi FC-ről tudni kell

A Magyar Kupa negyeddöntőjének első mérkőzésén csapatunk Dorogon, a Buzánszky Jenő Stadionban lép pályára szerdán 14:30-tól. A bajnokságban idegenben 4-0-ra, hazai pályán 2-1-re vertük aktuális ellenfelünket.

A jelen:

Csapatunkhoz hasonlóan a Dorogi FC is a 6. fordulóban csatlakozott a Magyar Kupa 2019/2020-as küzdelmeihez. Első ellenfelük szeptember 21-én a harmadosztály Keleti csoportjában szereplő Balassagyarmati SE, akiket 2-2 után büntetőkkel búcsúztattak.

A következő körben a Somogy megyei I. osztályban vitézkedő Nagybajom AC ellen hozták a kötelezőt, idegenben 5-0-ra diadalmaskodtak.

A legjobb tizenhat közé jutásért az eredeti időpontban (december 4.) nem tudtak pályára lépni hazai környezetben a DVSC ellen, mivel a nagy havazás miatt alkalmatlan volt a Buzánszky Jenő Stadion gyepszőnyege a játékra, így a találkozót egy héttel később pótoltak. Ahol össze is jött a bravúr a Fejér megyei alakulatnak, 1-1 után tizenegyesekkel kiejtették a debrecenieket.

A nyolcaddöntőben, már két felvonásos párharcban magabiztosan ejtették ki az NB III-as III. Kerületi TVE csapatát, az odavágót hazai környeztben 4-1-re, a visszavágót pedig 2-0-ra megnyerve.

A Merkantil Bank Ligában listavezető csapatunk a bajnokság során kétszer is felűlmúlta a 14. helyen álló dorogiakat, idegenben 4-0-ra Bognár István, Lencse László és Zuigeber Ákos duplájának köszönhetően. Az első tavaszi fordulóban 2-1-re nyertünk, a januárban szerződtetett Prosser Dániel két góljával.

A piros-feketék az NB II-ben a tavaszi idényben lejátszott négy találkozójuk közül egyet sem nyertek meg, két-két döntetlen (Vác, Budafok) és vereség (MTK, Haladás) a mérlegük, egy gólt szereztek, és hármat kaptak.

A párharc visszavágóját március 11-én, szerdán 18 órától rendezik az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, melyre elővételben már lehet jegyet vásárolni - részletek itt!

Út a negyeddöntőig:

6. forduló:
BSE–Dorogi FC 2-2 - büntetőkkel 2-3
Gólszerző: Péter (11.), Szita (86.) illetve Nyíri (82.), Vígh (84.)

Unione FC–MTK Budapest 0-1
Gólszerző: Szatmári (53.)

7. forduló:
Nagybajom AC–Dorogi FC 0-5
Gólszerző: Földi (2.), Kitl (24.), Beke (82.), Paudits (85.), Manger (90+1.)

DEAC–MTK Budapest 0-3
Gólszerző: Katona (57.), Nagy (62.), Szatmári (88.)

8. forduló
Dorogi FC–DVSC 1-1 - büntetőkkel 5-4
Gólszerző: Csillag (46.) illetve Kinyik (87.)

MTK Budapest–DVTK 1-0 - hosszabbítás után
Gólszerző: Schön (98.)

9. forduló (nyolcaddöntő):
Dorogi FC–III. Kerületi TVE 4-1
Gólszerző: Vígh (24.), Kitl (34.), Barna (40.), Délczeg (90+1.) illetve Bori (4.)

III. Kerületi TVE-Dorogi FC 0-2
Gólszerző: Vígh (86.), Girsik (90+2.)

MTK Budapest–Dunaújváros PASE 3-0
Gólszerző: Bognár (18.), Bíró (27., 77.)

Dunaújváros PASE–MTK Budapest 0-2
Gólszerző: Bíró (34.), Gera (64.)

A Dorogi FC-vel egy ízben kupadöntőt játszottunk:

A kupaküzdelmeket az 1943/1944-es kiírás óta szüneteltették az országban, egészen 1951-ig, amikor az MLSZ újra kiírta a soroztatot Magyar Népköztársasági Kupa néven. Az új trófeáért folyó küzdelemsorozat első fináléját 1952. januárjában rendezték volna, de végül szervezési hiányosságok miatt csak 1952. június elsején rendezték meg a döntőt.

A kupa akkori politikai és sportbéli megbecsülését jól mutatja, hogy a döntő a Budapesti Kinizsi - Budapesti Vasas Béke Kupa-találkozó előmérkőzése volt.

A sorozat elődöntőjében Budapesti Bástya néven szereplő csapatunk Pécsett 6-0-ra verte a helyi Lokomotív gárdáját, míg a Dorogi Bányász a Csepeli Vasas ellen nyert 4-2-re. A fővárosban, a Latorca utcai pályán rendezett fináléban pedig klubunk 3-2-re diadalmaskodott.

14 ezer néző előtt Siklósi György játékvezető sípjelére a kék-fehéreket Bukovi Márton vezetőedző a következő összeállításban küldte pályára: Gellér Sándor -Kovács József, Börzsei János, Lantos Mihály - Peller Béla, Zakariás József - Láng Károly, Hidegkuti Nándor, Palotás Péter (Gondos Tibor 83 '), Szolnok István, Molnár János.

Csapatunk góljait Zakariás, Molnár és Palotás szerezte, míg a dorogiak közül Aspirány és Pozsonyi volt eredményes.

Sikerével együttesünk a nyolcadik kupagyőzelmét zsebelte be.

A Dorogi FC labdarúgásának múltja:

Dorogon az 1914 tavaszán megalapított Dorogi Atlétikai és Futball Club - későbbi nevén Dorogi Atlétikai Club (DAC) - révén több mint 100 éves múltra tekint vissza a versenysport. Országos és nemzetközi viszonylatban is egyaránt réginek tekinthetjük a város sportegyesületét, hiszen számos jelentős települést megelőzve kezdte meg tevékenységüket egy nagyközségben - ami 1984 óta város. Az 1920-as évek közepétől hosszú évtizedeken át a dorogi szénbánya volt az egyesület főtámogatója. 1925-re színvonalas sportcentrum épült a bányászkolónia szívében, ahol a futball mellett az atlétika, az úszás, és a tenisz létesítményei is helyet kaptak.

Az egyesület kezdeti zöld-fehér színét a piros-fekete váltotta, amely a mai napig is a klub hivatalos színe. Címerében is voltak változások, de már a 20-as években megjelent benne a bányászkalapács és ék, mely napjainkig a legfőbb motívum maradt. Az alapító okiratban szereplő, és az akkori Sportszövetségnél 1914-ben bejegyzett Dorogi Atlétikai és Futball Clubból Dorogi Atlétikai Club, Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi Bányász Sport Club, Dorogi Sport Egyesület, Budalakk Konzorcium FC Dorog, végül 1998-tól Dorogi Futball Club lett.

A hazai mérkőzéseik színhelye a több mint 15.000 ezer néző befogadására alkalmas dorogi stadion. 1922-tõl folyamatosan szerepel a csapat a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett Nemzeti Bajnokságokban. A kezdeti években különösen nagy sikernek számított, hogy az apró bányásztelepülés csapata az ország bármely amatőr együttesének méltó ellenfele volt.

A harmincas évek elején már olyan profi klubokkal is megmérkőztek, mint az FTC és az Újpest (ez utóbbit le is győzték 3:2-re), majd 1930-ban csapatunk, az MTK is a dorogiak skalpjai közé került. A harmincas évek végén Prohászka, Csermák, Turai (Tomanyik) a csapat sztárjai. 1941-ben egy kamaszfiú mutatkozott be a kapuban: Grosics Gyulának hívták, s õ a legsikeresebb dorogi nevelésű futballista a magyar labdarúgás történetében. Több mint húsz évig tart sikeres pályafutása, eljutva a világhírig, a „Fekete párduc” megtisztelő becenévig.

1945 őszétől az új bajnoki rendszerben, az országos bajnokság első osztályában, az NB I-ben játszott a bányászcsapat. Bár elsőre nem sikerült a bennmaradás, de visszaverekedték magukat az élmezőnybe, és 23 bajnoki évadot a legmagasabb osztályban töltöttek. 1949 és 1966 között megszakítás nélkül voltak az NB I tagjai. Ötször nyerték el a vidék legjobbja címet, többször voltak a Bányász Kupa győztesei, s 1952-ben döntősök voltak az először kiírt Magyar Népköztársasági Kupában, ahol éppen csapatunktól szenvedtek vereséget.

Az Aranycsapat játékosait, Grosics Gyulát és Buzánszky Jenőt nem kell bemutatni a futballt kedvelőknek - de Ilku István, Monostori Tivadar és Szűcs Lajos neve is ismert. Említhetjük még Mucha Józsefet, Szabó Józsefet, Szuromi Antalt és Halász Lászlót is.

Kapcsolódó cikkek

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman