HÍREK

A sportsajtóban Kalkusz II néven volt ismert.

Az MTK 69. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 303. játékosa.

Húsz évesen az Újpest FC együttesében mutatkozott be az élvonalban, ahol az 1932-1933-as idényben bajnokságot nyert a lila-fehérekkel. Rövid kispesti kitérővel 1933-ban igazolt csapatunkhoz, és 1940-ig volt a Hungária FC labdarúgója. Ez idő alatt 119 bajnoki mérkőzést játszott, és 3 gólt lőtt.

A Hungária körúton két bajnoki címet (1935–1936, 1936–1937), egy bajnoki ezüst (1939–1940)- és két bronzérmet (1937–1938, 1938–1939)  szerzett a csapattal. A Magyar Kupa döntőjében kétszer játszott (1933, 1935), mindkét alkalommal ezüstérmes lett. Élete utolsó két esztendejében a Szegedi AK-ban futballozott.

Az MTK Örökös Bajnoka!

A válogatottban 1934 és 1939 között négy alkalommal szerepelt, kétszer idegenben, és kétszer hazai pályán, a Hungária körúton.

A jól képzett, megbízható és sportszerű hátvédek közé tartozott. Gyors, határozott, pontosan helyezkedő, kitűnően rúgó és fejelő védőjátékos volt. Nagy „konkurenciát” jelentett azonban számára az Európa-hírű Korányi - Bíró hátvéd kettős, évekig az ő "árnyékukban" játszott.

A szerény, rokonszenves labdarúgót erejének teljében, 1942-ben, harminc éves korában egy vakbélgyulladás ragadta el örökre a küzdőtérről. Az újpesti Árpád Kórházban hunyt el. A Dél-Magyarország 1942 december 24-i számában olvasható nekrológ, de a Nemzeti Sport 1942. december 29-i számában is búcsúznak tőle.

Újpesten, a Megyeri Temető 23-as parcellájában (1-70-A) nyugszik. Azonos sírban fekszik vele Bacskay László, az Újpest korábbi  támadója.